Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 425 désbe ment: jül'é jo/tnén porát midőn visszaérkezel I. 7. — jáli jár: tokho jalném sout míg így járok IV. 267. K. — kmsélti felébred: kensélténém-éit midőn felébredek IV. 136. KL. —jánumi nő, jánnumní pq,st növésének idején IV. 356. AT. — Az igenév cselekvése és a személyraggal jelölt alany közt a viszony lehet szenvedő is : tüli hoz : jalé tülmém éöut midőn alá bocsátanak IV. 109. K. Ezen kifejezések analógiájára egész sereg összetett kifejezés állt elé, melyekben a -né képzős igenóv egy határozó-szóval kapcsolatban időhatározó jelentéssel bír (e szavak némelyike már majdnem képzővé fejlődött, eredetileg túlnyomó többsége helyet jelentő BÉÓ)?%§ntlí hadakozik: toy yantléném /alté a mint így hadakozom II. 43. — jáli jár : jálnén mantél míg oda jártál II. 240. K. — khbntlqynát vuil hadakozása közben II. 232. K. — üri vár: ürwém-palt midőn várom IV. 101. KL. — il-vönti leül: khátél ilvöntné palú napleszállta tájt IV. 356. AT. — punélti helyez: punélténát palitél mialatt rárak IV. 148. FL. — pajtayti forr : püt pajtaytnát palit mialatt az üst felforrt IV. 152. FL. — alna %qsitél élete hosszáig IV. 74. — jálnát-Hs mialatt jár I. 69. — yili ás: yilnátá jui-pált miután ásott I. 43. ünt/ati előáll: ma üntyatné elipqalt mielőtt a föld megteremtődött I. 160. — asti kész lesz (v. Ö. ástés kész lett): ástnátá mos míg el nem készül IV. 419. — joynátmus a mint körüljárja II. 291. EL. — vqyyáti verekszik: vq/yátnémis a verekedés alatt IV. 350. T. 2. Mivel e határozó szócskák mellett oly gyakran fordul elő a -né képzős igenóv, határozói értéket tulajdoníthattak az igenévnek akkor is, midőn e határozó szócskák elmaradtak: qli van: tintái qlnatá am joutilém minthogy olcsó, én megveszem IV. 342. — Véumati levet: sawá Itumatné lüli bőrét levetve áll II. 295. —y&lti elfogy és elfogyaszt: et yaltné, /q.tél yqltné ... .vitnél ti %utili egy ej elmúltával, egy nap elmúltával.... a vízből kiemelkedik II. 429. — E példák némelyikében az igenév már nem tisztán időhatározó, de az időhatározónak ilyen jelentésfejlődését minden nyelvben láthatjuk. 3. AB. 1. pont alatti példák, hol a személyragozott igenév jelző gyanánt járul egy időt jelentő névszóhoz, alkalmat adhattak arra, hogy a -né képzős igenév nomen actionis-sá fejlődjék. A jülé joyjnén porát ((visszaérkezésed idején»-fé!e mondásokból az igenév könnyen önállóvá lehetett s a főnév minden szerepét betöltve az esetragokat is felvehette. a.) Az igenév alany a mondatban: yárésti ropog: mater yá résténé sujti valami ropogás hallszik IV. 254. — lentili rengedezik: tqrém Uatilénát sujti az ég rengedezése hallszik II. 213. FL. — jiw jő : sgnét jináté sümeli szánkák jövetelének zaja hallik IV. 377. K. — átér jinátá nayki ím egy úrnak jövetele látszik I. 63. — ünli