Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 423 — qryi fésül: qryép fésű IV. 397. K. — sa'iri vág: sa'irép fejsze, murép IV. 133. KL. — *pqsili fúr (v. ö. pasati id.), pq,siláp ár IV. 397. K. — jünti varr: jüntép tű II. 46. K. — va'ilép vonó szíj IV. 428. (alapszó ?) — kerutdpél jukerútm reteszszel beretesznlték IV. 355. AT. — *tayi akad (v. ö. tayápi id.): la'il tayép lábakadály II. 266.—%untép lapát II. 300. (alapszó?) — nautapél %ot nautawé kaparó vassal lekaparják IV. 429. — táti hord : tatep láda I. 69. — %%n%i hág: yáyyéltép hágcsó II. 23. khtiyghéltáp id. IV. 401. T. — *])ö%li gombol: pöylép gomb IV. 428. — vqyép kalapács (v. ö. vöy%i üt Sz. 156. K. -- vty/ti dob III. 498. K.: vqynéjiw csép Sz. 155. T.) II. 298. — voanép horog Sz. 156. P. — vqntép id. AL. u. o. (v. ö. m.: von; vog. vqnépii vezet etc.) — éntép öv, intap id. IV. 401. T. (alapszó ?) — jotlapel jotéltawé nyomkodó vassal nyomkodják IV. 419. —yarti húz, von E.: khörtpel lapáttal IV. 109. K. Ide tartozik valószínűleg: tüp B., tuop KL.: evező (v. ö. tq,wi evez). 5. K-né képző. — A -ne igenévi képző, melynek a tavdai vogulban magashangú szók mellett -ni alakja van, azonos a vog. -né lativusi raggal. Azok után, a miket az ige és a névszó kategóriáinak eredeti egységéről mondtunk, nem lephet meg, hogy az igető után rag járul. Ez épp oly természetes, mint a következő alakok : kwol ház, kwoltal ház nélkül: vá lát, vátal látatlanul; át szag, átép szagú: sáryi fáj, sáryép fájó; kwoléy házas: khaiti fut, khaitéy futó; kiüolé-n házad: miné-n menj. Nagyon valószínű, hogy ez az egység nem valamely későbbi analógia fejleménye. A zürj.-votj. -ni. a magyar -ni infinitivusi végzet, a magyar -ni lativusi rag valószínűleg azonos ezzel a vog. -né képzővel. Hogy azután ez a -né egységes rag-e eredetileg, vagy pedig két elemnek f-n + lativusi -y, -%) az összetétele, annak megállapítása nem ide tartozik. I. A -ne képzős igenévnek eredeti szerepét tehát az olyan mondatokban találjuk meg, hol a -né lativusi értéke még lehetőleg tisztán látható : áném tené mater tótén : nekem enni (v. evésre) valamit hozz I. 11. khwoji fekszik: íti khwojné jol mdjin este feküdni helyet adj II. 377. K. — viy vesz E.: >n vuní pq,sé joyts nőt venni ideje eljött IV. 369. T. — télti teremt: ma telt éné tumai kinsuykwé jikén-ért ha a fold megteremtésére tanácsot kérni jöttél I. 139. —• masi felölt: tqsém váj masné köm manaun qtrü májén száraz harisnya öltésére adj egy kis időt nekünk, ó fejedelmünk II. 190. — tiní-ajní més ámá'n Tcirém enni, inni adott nekünk isten IV. 358. T. — Ezekben a mondatokban tehát a -ne-vei ellátott ige lativus s a mondat állítmányában kifejezett cselekvésnek irányát, czélját, rendeltetését fejezi ki. A mint a példák fordításán láttuk, a magyar •ni képzős igenévnek teljesen hasonló alkalmazása van. II. A fennebb idézett mondatokban a téne matér-íéle kifejezések könnyen képezhettek olyan egységet, mely akkor is meg-