Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 421 járta három nyom-lyuk IV. 399. K. — morti mér: ta mqrtes aféle II. 15. (tkp. kimért, meghatározott). •—pösyi rak (fészket), gyúr: pösyés élém-yalés-yuri gyúrt emberalak I. 130. II. Nomen actionis : ünli űl: tarwitéff ünlés el ünlenti nehéz üléssel üldögé] tovább III. 413. ÉL. — khuji fekszik: tarüt'éy khujés tan khujét nehéz fekvéssel feküsznek ők III. 483. KL. — üri vár É.: jánéy ursél ness ursqum nagy várakozással várt engem IV. 111. FL.— khutti elmarad: tátién khvitsél ta khul'ts teljes elmaradással maradt ím el IV. 108. KL. — vdntti vezet: vanUél . . . pa vánttawé vezetése módjára . . . felvezettetik IV. 212. III. Nomen acti: qntés segítség (v. ö. antaa ad) I. 142. — püwi fú: püwés fuvallat II. 319. — Talán ehhez a képzőhöz tartoznak: utas szék IV. 2. (ünli igétől?) — künás göngyöleg IV. 272. {alapszó ?) 3. -t/. — Alakjai: -én, -in, -ay, a tavdaiban: -ay, -oy is. Az -y előtti hangzó, a mint látszik, nem jelentős elem. E képző kétségtelenül azonos a denom. -y képzővel. Eredeti jelentése talán nomen possessoris lehetett. A cselekvést vagy állapotot éppúgy az alany sajátjául foghatták fel, mint valamely tulajdonságot. Olyan mondásban, mint % umpléy puykpa, hol a névszó deverbalis, s olyanban mint: yumpéy puykpa, hol a névszó denominalis, a képzőnek körülbelül egy szerepe van. Használata a következő : I. A jelzett szó alanya a jelzőben kifejezett cselekvésnek, szenvedő alanya vagy birtokosa a jelzőben kifejezett állapotnak : rqmmi zeng: rqmmiy suj zengő hang IV. 104. P. — kuéli zörög: kuéléy soj zörgő hang IV. 371. K. — eskhéy-khqr izzó IV. 401. T. (v. ö. esim forró Sz. 15. T. esili felforr Sz. 15. HL).—lul'ti vétkezik: Xultéy khum vétkes ember IV. 411. KL. —yumpli habzik : y umpléy puykpa habzó fejű III. 337. FL. — lül'i áll: lüliy kéras magas (tkp. álló) meredély III. 242. — tunsi áll B: törísé'y ayné magas hegyre IV. 361. T. — ésyi dicsekszik: ésyiy %um dicsekvő ember IV. 229. FL. — péni varázsol: péniy né varázsló nő III. 85. — ölméti gyarapít: tép oltmétéy khom táplálékot gyarapító férfi II. 379. K. — A mint a felsorolt példákból látjuk, a képzős szóban kifejezett cselekvés vagy állapot rendesen tartós vagy állandó jegye a jelzett szónak, a mi talán szintén a képző eredeti poss. értéke mellett szól. II. A jelzett szó szenvedő alanya az ige cselekvésének: vqyti dob : vqytéy nal kilőtt nyíl IV. 92. KL. — tüsti állít: sdt ja-yum pV tüstéy nála siltém sat párén hét folyóvidék fórfia állította hét orra hasított csikó II. 331. EL.—manti begöngyöl: ivür várták mantéy poél vörös szőnyeg borította falú IV. 107. KL. III. A jelzett szó a helyet vagy időt fejezi ki, a hol, vagy a mikor a cselekvés történik: kicali kel: kwaléy vdniné járó-kelő