Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

420 SZABÓ DEZSŐ. félék IV. 259. — ünlé%tul tailiy kwol ülőkkel tele ház IV. 207. FL. —voré/ sarló Sz. 157. K. (v. ö. T.: uraié arat). —puntéy ajándék IV* 117. FL. (expunti tesz?). — ünsa/ palló III. 218. — vonsé/ id. Sz. 156. K. (ünsi átgázol). — talmay, tülméy tolvaj (tüli rejt, *tülmi mom.). Ide tartozóknak vélem a következőket, de alapszavukat nem ismerem: pojtéy néy-oq rima-asszony IV. 29. K. — sáré/ suntéy gyűjtő szekrény IV. 113. FL. — /amié/ csibor I. 40. (ex *yqmli domborodik, domború ? v. ö. /ami hasra I. 5. etc). — porté/ hirtelen haragú I. 109. FL. —polé/ takony IV. 64.—/ülté/ halászfelekezet III. 498. — (*/ulti halászik ; v. ö.p/Z + denom. .{y nortéy híd Sz. 78. K. (norti terít). —porté/ hirtelen haragú I. 109. (*porti megharagszik; v. ö. pori nqmt neheztelő gondolat II. 47.). Talán -j alakban is előfordul ez a képző: erej lieb L. (= erna É.; er- genehm sein [kelleni], piacere) UA. 197. — Kaí-uréj tür Katerina halászó áradmány tava IV. 431. — niréj kard. c) -ti. — Itt sorolom fel a kondai -é, -é, -a alakokat is: /ajtd követ I. 107. (tkp. futó). —yaitá-yum leánykérő II. 95. — khaitakhum id. II. 414. K. — úqusci né bosszantó nő IV. 320. K. (nqwi érint, bánt. frequ. képzés). — khausd né id. IV. 320. K. — mantii göngyöleg (mani göngyöl + frequ. -t) III. 210. mentéid.. IV. 400. K. -— léptá takaró IV. 66. (lépi takar+frequ. -t). —yq,ld tetem II. 279. — sa?ilá pálezika I. 151. — sq,ilé-jiw léczfa III. 132. K. (saili tördel). — sildV áwi siléyldli az ajtó szilánkká megy szét III. 407. ÉL. —yantd rajz IV. 60.—yansa himzés III. 310., IV. 3. — sérépéré pari sürögve, forogva forgolódik IV. 400. K.—péré-péré saijis fürgén forgó madárka IV. 397. K. d) -#•. — Nagyon kevés példa van rá, s azok sem világosak. A következő példát: ossi'-jiw gyaluforgács I. 4. MUNKÁCSI nomen verbale képzésnek nevezi az -osyi késsel gyalulni igétől. Most az a kérdés, hogy ez az -t' nemcsak az ige ^-jének megfelelője, s így a névszó vagy elvonással volna képezve, vagy azon esetek közé tartoznék, midőn az igető egyenlő a névszótővel. Vagy pedig lehetséges, hogy a képző -y (-V)-je előtt a tő -;'-ja elesik. (Bár ez nem valószínű; ellene szólnak a köv. alakok: jani' nagy transl. j&nyi\ kwaW kötél dual. kwdlyi . Még abban az esetben is ide tartozna ez a képzés, ha az osyi alaktól független képzés volna az *os tőtől. Ilyen esetek még: éryi énekel: erV ének, éryém énekem E. jerri, jerrém KL. éri K. I. 171. éru T. Sz. 14. — jonyi játszik : jonV játék, jonyém játékom E. jani KL. jani P. jánu T. 2. -s (-és, -as). — A prseteritumhoz való viszonyáról szóltam az -s mom. képzőnél. Használata : I. Jelzőül szerepel különféle értékkel: *voani von, vezet (v. ö. voanép horog tkp. vonó P.-Sz. 156. vant falka E. III. 163. voant KL. III. 347. vdnépti vezet Sz. 153. P.). voqnés kivallá vezető gyeplője IV. 167. KL. —jömi jár: jáwél jömés khürém pát-ás ördög