Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A vogul szóképzés. (Harmadik közlemény.) NÉVSZÓKÉPZÉS. A névszóképzésnél ugyanazt tapasztaljuk, mint az igeképzésnél. A deverb. és denom. képzők egy része kétségtelenül azonos (-p, -y), más részében is alakilag sok egyezés van, mely talán némely esetben szintén az eredeti azonosság következménye. Névszóképzés igéből. 1. Az -i (-y, -%) képző. — A vogulban -i, -V, -a, -/ képzésű deverb. névszók vannak körülbelül egyforma jelentéssel. Ezek a külömböző alakok eredetileg valószínűleg azonosak, tehát itt egy képző különféle alakjaival van dolgunk. Az északi nyelvjárásban, az alakjai a következők: -i: kwalü vit ragadó víz II. 395. — -V : ossi'jiw gyaluforgács I. 4. — -á: %qla tetem II. 279. %: ünléytul ülő félék IV. 259. — A kondaiban : -i : atenti potarén szagláló orrhegyed IV. 319. — -é, -é: séré-péré fari sürögve-forogva forgolódik IV. 400. menté göngyöleg IV. 400. a: khaita-yum kérő II. 95. — y: vonséy palló Sz. 156. — A közép- és alsó-lozvai nyelvjárásban : -i : khaiti futkosó IV. 102. KL. niuli te/t üldözött buvármadár IV. 91. AL. A pelimiben ••: jani játék Sz. 35. A tavdaiban •u: -janii id. Sz. 35. Az utóbbi két nyelvjárásban biztos példákat nem igen találtam. Az eredeti alak tehát valószínűleg -/, -7—féle hang volt. Ez már most az északiban vagy nyilt -a-vé, -í'-vé s ebből -i-vé fejlődött. Hasonló hangfejlődést találunk az északiban a -% lativusi ragnál: y: müsé/ szerint (mus), moléy gyorsan (v. ö. a lativus módhatározói használatát pl. akwáV egészen MŰNK. Vog. Nyelvj. 9.). — -V: sisV mögé, supV ketté, tori' ellen (v. ö. tqréy T. Sz. 141.). — -i: yani hanyatt, yami arczczal lefelé, jeri oldalvást (jér irány), Nyelvtudományi Közlemények XXXIV. 27