Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

298 MELICH JÁNOS. gyakran szolgáltak személynevekűl a magyarban is (v. ö. Húsvét, Péntek, Szombat, Karácson nevű embereket az Oki. szót.-ban), a bolgárban is, másutt is. A szerbben boiié a karácsony neve, s a szó ismeretes személynév is (v. ö. MIKL. Christl. Term. 12, és horvát Akad. nagyszót.); ugyanígy az oláh cráciun név is előfordul a bukaresti érsekség névtárában (közölve VENELraből krhéuwb: férfi, krbéuna: nő MiKLOsiCHnál, Lex. p.); a tótok közt ma is nem egy kracún vezetéknévvel bíró ember van. A baj csak az, hogy *Kracum* bolgár személynevet se tudunk kimutatni, jóllehet a bolgárban ismeretes személynevek Veligden (tulajdonkép: húsvét), Stréda (tulajdonkép ; szerda), Nedélko, Nedélja (tulajdonkép: vasárnap), Páráikévá, görögben is Hapaoítsü^ (tulajdonkép: péntek; lásd e neveket DUVERNOIS szótárához csatolt VLAJKOV-, KARAVELOV-, MILADiNov-féle gyűjteményeket, valamint a Pirot-ból és Zajcarskoje-ből közölteket); b) Az oláhban a karácsonyit craciun-,cráciún-na,k hívják (v. ö. CIH.) ; nem tartom valószínűnek SCHUCHARDT magyarázatát, a ki az oláh szót ChristH jejunium-ból magyarázza (v. ö. albán kersendele = Christi natalia, JIREC. Die Rom. I. 16.), s a szláv alakokat erre az oláhra vezeti vissza. Legvalószínűbb az oláh szó szláv eredete, e) Végül felhozok egy, historicusoktól ós szlavistáktól többször említett történeti tanítást. Szláv íróknál többször olvashatni, hogy a honfoglalás idején a bolgárság a tótsággal a maiGömörvármegye táján érintkezhetett nyelvileg. B tanításnál, a mely ellen sokat lehetne felhozni, két nyelvi dolgot is szoktak felemlíteni• ; az egyik, hogy a bolgár nyelv egy részében a "t: ja-nak hangzik, ugyanígy a Sajó- és Rima-menti tótban (chliab, mliako, triam) ; másik, hogy a bolgárban a j szókezdet gyakran elmarad, jabh>ko helyett ablaka, s erre felhozzák a gömörmegyei Abloncza falu nevét (v. ö. Sloven. PoMady XXIII. 713. és Arch. XII. 95.). Harmadikul fel lehetne hozni a Zemplén nevet, a mely régen, s ma is a helyszínen Zemlén (p-s alakja hibás olvasás eredménye); ez a Zemlén alak esetleg bolgár is lehetne. E két, illetve három nyelvi dologhoz lehetne sorolni, hogy a t. kracún ugyanezeken a gömöri részeken járatos, s az ugyanide való, de rég eltűnt bolgárban szintén meglehetett. E három pontban felsorolt dolgokat csak azért hoztam fel, hogy a bolgárban esetleg meglehetett a kracún szó. Kimutatni azonban nem tudjuk.