Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 295 azonban mind ez ideig nincs tisztázva, s az én fejtegetéseim sem viszik előbbre e fontos szó eredete kérdését. A szó eredete után hasztalan kutatunk az óbolg., valamint bárminő szerkesztésű gör. kel. szláv naptárban (v. ö. Assem. 62— 83, 149, 150, 152, 179. 1., Euch. Sin. 191, Cod. Supr. 61. | Ap. Sis. SKEZNEVSKIJ, Drev. slav. pam. művében lásd az «ukazatelj kalendarnyj »-t). A gör. kel. szláv terminológiában a hivatalos név roédbstvo, roédestvo volt (= decz. 25; jan. 1. = novoje léto, obrézanije g. J. Ch.), s még a múlt század ötvenes éveiben is pl. szerb naptárakban a gör. kel. szerbben roédestvo (s a rom. kath. szerbben boéié) volt a karácson. A helyett, hogy elősorolnám az összes szláv karácson-ra vonatkozó elnevezéseket, ide mellékelem a ma használt szláv kifejezések térképét: ruw/dzmiet/M/i/ kmaun - , „ Bozik A térképen nem tüntethettem fel azt, hogy január 1-ét kis karácsonynak hívja a szlovén (mali botié), kaj-horvát {mali boéic; v. ö. Szveti evang. 1694-ből: mali bosics, veliki bosics, PETRETICS-nél, lajbachi Letop. 1887 :196.), ca-horv. (Arbén: veliki boiicni hleb = koUda, Ead CXVIII. 15.) és a szerb {mali bozic, veliki botié, NyK. XVIII. 387, 388; az a nézetem, hogy e kifejezés csak a róm. kath. szerbben volt először, innen ment át a gör. kel. szerbbe;