Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241
296 MELICH JÁNOS. Szerbiában ismeretlen a novo Ijeto VÜK3 ). Nem tartom lehetetlennek, hogy e kifejezés ezekben a nyelvekben magyar eredetű. A mellékelt térkép mutatja, hogy a m. szóhoz hasonló van a tótban, kisoroszban, nagyoroszban és az oláhban. Lássuk ezeket közelebbről: A tót nyelv keleti nyelvjáráscsoportja (pl. Nógrád északi része, Gömör-m.) a karácsony-t Iracún-nak (v. ö. PALKOV., JÜNGM., JANCSOVICS szót., kracún Loos, B.-Szarvason: kracún) nevezi; az újév napját azonban Novy rok-nak mondják e helyeken, és nem «kis karácsonynak. A kisorosz nyelvjárások közül a szó csak egynéhány galicziaiban és a magyarországiakban van meg; CSOPEY szerint a hazai kisor. kracún == karácsony. KALUZNIACKI czikke alapján pontosabban is szólhatunk a kisor. szóról. E szerint a Galicziában lakó huculok s a Tisza forrásai körül élő mármarosi rutének kre<un-rmk (v. ö. KpÉY\*H'k, rpeY\*H'k) hívják a karácsony-t (v. ö. Arch. XI. 626: «das Fest der Geburt Christi sammt diesem Feste vorangehenden heiligen Abende» ; téves tehát MIKLOSICH tanítása, hogy a huculban a szó «adventfasten», Denkschr. XXVIII. 22.). Ismeretes a szó kracún (npaY\*Nrk, KpaYKMTk) alakban a galicziai lemki-knél, továbbá Szepes-, Sáros-, Zemplén-megyékben, kerecun (K«píY\*H'k, rÉpeY\r H r k) alakban a galicziai bojki-knál s a hazai Verhovina-lakóknál Ung-, Bereg- és Mármaros-megyékben. Ez a kracún, kerecun, kerecun «karácsonyi kalácsot» jelent (v. ö. CSOPEY, MITRÁK).*) Megjegyzem *) KALUZNIACKI Arch. XI. 625. ezt írja: «Bei den Lemken, den Bojken und den Verchovincen wird unter kracún, bezw. kerecun gegenwártig ein Laib Brod verstanden, das man mit anderen Broden zugleich am 24. Dec. altén Stils báckt, das sich jedoch von anderen Broden dadurch unterscheidet, dass es in der Eegel etwas grösser ist als die anderen und ausserdem, was eben das Charakteristische ist, einige Knoblauchknollen, dann Partién von Speisen, die man für den Weihnachtsabend vorbereitet, alsó Kraut, Erbsen, Kartoffeln und dgl., enthált. Auch besteht in den meisten Gegenden die Sitté, dieses Brod .... mit Honig oder Oel (Hanföl) anzustreichen und Mohn- oder Weizenkörner darauf zu streuen. Dieses Brod wird nun, sobald es Abend geworden ist, ohne jede weitere Ceremonie auf den mit einem Leintuch gedeckten Tisch gestellt und ohne gegessen zu werden hierselbst wáhrend der ganzen folgenden Festwoche bis zum neuen Jahre, d. i. bis zum 1. Jánner altén Stils belassen» stb.
