Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

294 MELICH JÁNOS. ugyan egyházi szláv emlékekben, csakhogy h-Yal, ch-Yal kell olvasni. A m. kar megfejtéséért nem a gör. kel., hanem a róm. kath. szláv terminológiához kell fordulnunk. A gör. yopóc, > lat. chörusban (v. ö. egy 1156-i oklevelünkben: ad cuius seruicium constitui chorum fratrum, KNAUZ, Mon. I.) a ch-t A>nak a latin egyház mondta; ezért van az olaszban coro (piem. cőro, mii. cor), s ezért van a róm. kath. szláv nyelvekben is A>val a szó (v. ö. lengy. kor, cseh kűr, Zalt. Wittenber.: kór, kur, PESTHY G. Nomenclatura, t. kur LINDE, szlovén kor, kör, dalmát horvát kór, római katholikus szerb kór, v. ö. LINDE). A mint azonban a latin kiejtést a nem latin népeknél folyton befolyásolta az írott alak, itt-ott a lat. chorus szónál is a A; helyett eh, h kiejtést találunk (v. ö. lengy. chór, morva-cs. chor, t. chór, chvor, karint. szlovén chor; a tótban állítólag triam is a név, Slov. PohL XXIII. 713.). A m. kar róm. kath. nép nyelvéből való, mivel a gör. %, lat. eh helyén A; van; az átadó nyelv azonban csakis a szláv lehet, mert a szóban o : a megfelelés van. Az olasz szavak o-ja megmarad a magyarban is (v. ö. kanonok, apostol, zsinat, Apalin szavakat e műben; garas), ellenben a szláv szavak o-jának a mi nyelvünkben a a megfelelője. A m. kar tehát róm. kath. szláv (még pedig szlovén) úton közvetített olasz-lat. jövevényszó. Karácson, karácsony. A Münch.-k.-ben levő naptár Vrnac zuleteté-nék nevezi decz. 25-ét, többi XV. ós XVI. századi kalendáriumunk pedig karachon-t, karaezon-tír; ugyanígy január elsejének a Münch.-kódexet kivéve (itt = vrnak kornekezete napia) valamennyi XV., XVI. századi emlékünkben kis karácson a neve. E kis karácson kifejezésnek (először a Batth. misekönyv naptárában, M. Könyvszemle III. 114; azután Döbr.-k. 227, 1579-i, 1581-i, 1589-i, 1592-i kalend.) régebben egyszerűen karácson, később (legrégibb adatom az 1581-i kalendáriumból való) nagykarácsony volt az ellentéte. A m. karácson (keracson napia, sajtóhiba lesz, Nomencl. 1629. Szeben, A3) szó átkerülése útja-módjával részletesebben MIKLOSICH (v. ö. Christl. Term. 22., Lex. p., EtWb., Denkschr. XXIII. 186, XXVIII. 22.), az ő nyomdokain ÁSBÓTH (NyK. XVIII. 387, Nyr. XV. 169, 357, Archív IX. 694.) ós SCHUCHARDT (Nyr. XV. 299, XVIII. 393, Arch. IX. 526; s v. ö. e czikkekhez KALUZNIACKI becses összefoglaló adatait, Arch. XI. 624. s köv. 1.) foglalkozott. A szó eredete