Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 293 tatom. A tót kaplnka a magyarból való kölcsönzés (v. ö. az oláhban is, Nyr. XVI. 497.). Káptalan. A régi m. nyelvben kapitulum, kapitulom (v. ö. Birk-k. M. Könyvszemle XIV. 16, 17, 19, 20: capitulomba zauok ne legén, capitulum | Marg. Leg. 18, 19, 20, 24. stb.: az capitulum házban, 202, 220. L: capitulom házban), káptolom (NySz.), kdptolon (v. ö. Marg. Leg. 161 ; captolonnak) alakváltozatok voltak, ezek közül legtovább élt a kdptolon (v. ö. hogy SÁNDOR I. Sokféle III. 81-ben még káptolon-t ír, JAMBR. szótárában capitulumnál m. káptolom olvasható; LIPSZKY Eepertoriumában Kdptolon, Kdptolonía, olvasható). A ma használt káptalan alak a káptolon-hól lett a -talán képzős melléknevek analógiájára (v. ö. SIMONYI, Magyar nyelv I. 135.; ugyanígy Bertalan). A magyar szó közvetlenül a lat. egyházi nyelvből való, v. ö. lat. capitulum,.vél. ol. capttolo, piem. ol. capítol, ném. kapitel stb. A lat.-olaszból való a lengy. kapituia, t. kapituia, horv. kaptol (kapitul, kapitol, SURM. Acta croat. 77, 90, 303. stb. és horv. akad. nagyszótár), szlov. kaptol (kapitol németből való, LINDE). A gör. kel. egyházban hasonló értelmű kifejezés a sTybovh, v. ö. konvent. Kar, kórus. E két kifejezés közül kar a régibb, kórus pedig az újabb kifejezés nyelvünkben; míg azonban a kórus a latin egyházi nyelv útján elterjedt szó, addig a kar népi eredetű ker. terminus technicus. Jelentése a következő: 1. A templomban bizonyos meghatározott helyen éneklők csoportja, esetleg maga az ének. 2. Az a hely a templomban (rendesen karzat), a hol énekelnek. Az óbolg. emlékekben a következő párhuzamos helyet találjuk : Luk. XV. 25 : Münch.-k.: Es micor... a' házhoz kőzeleitene hallá a' hangoslatot es a' kart, Jord.-k.: tanczolasth ; — Vulg. Et quum... appropinquasset domui audiuit eoncentum et choros \ Assem.: i éko grj^dy priblizi se_ kb domu, slysa pénié i liky, Mar., Zogr., Sav. kn.: AH Kivi = gör. xai o>? IpyófAsvo? ri^ías. t^ oí%í%, Tjxoooe csofjuptovía? xal '/°P^VCYRILL és METHOD nyelvében, s azután a gör. kel. egyházi szláv nyelvemlékekben WCL azt jelenti, a mit a m. kar (v. ö. MIKL. Lex. p. és Apor-k. CXLIX. 3: fcarban = egyházi szláv: VL licé). A görög yopó<;-nak megfelelő görög keleti seláv yor'h előfordul