Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

286 MELICH JÁNOS. vuzem, illetve *meso-vhZhm'h is. Ezt azonban ma már nem tudjuk kimutatni. Még csak azt jegyzem meg, hogy a szláv vázam, vuzem, m. hús-vét véleményem szerint végelemzésben egy eddig ki nem mutatott lat.-olasz carne + assumptio vagy hozzá hasonló szóval összetett név fordítása, tehát ugyanolyan, mint a húshagyó, mesopust, ol. carnelasciare (v. ö. KÖRTING, EtWb. 1948.), carnevale. A húsvétnak ol. neve pasqua, ráto-románban paéqua stb. himnusz, régi nyelvünkben himnos is, írva hymnos, ymnos Döbr.-k. 235, 236, 238; — lat. hymnus. ítéletnap. Nyelvtörténeti adataink szerint a régi magyarban bírságnap (v. ö. HB.: birj'ag nop ivtua) volt a «dies iudicii» neve, a melyet később az Ítéletnap szorított ki. Mindkét kifejezés ugyanazt jelenti (v. ö. bírság = judicium, NyKözl. XXVI. 216.), s lehet egyenesen a latinból szóról-szóra történt fordítás (v. ö. 1001-i pannonhalmi oki.: «ante deum iudicem uiuorum et mortuorum in die iudicii»). Azért mondom, hogy lehet, mert a szláv ker. terminológiában is ítélet napjának nevezik a «birságnapot». Az óbolg. nyelvemlékekben két kifejezés van az itéletnap-m: a) CKAkHkm AkHk —

sq^dbnyj dhnh (v. ö. az evangéliumokban Máté X. 15, XI. 22, 24, XII. 36: Kk A«*Nk C^A'^H'W = Münch.-k.: itelet napian, Máté XII. 41, 42: HA CK^'K = Münch.-k.: itéletnapian; Mak. üst. JAG. Spec. 28.). E kifejezés megvan a külömböző egyházi szláv nyelvemlékekben (v. ö. Ap. Sis. II. Pét. II. 1), III. 7: Kk A»*Hk coyA"»NHH, AMFILOCHIJ, I. 2, 167, 182.). b) cTpAiukN'kiH A^Hk c^Ad va

gy A

kH|

» cTpanikHaaro c«fyM =

strashnyj dbnh sq,da, dhnh strashnaago sada (Euch. Sin. 151, 163; egyéb gör. kel. szláv emlékekben Zbornik 1319, 1372. évi oki.). E kifejezés jelentése «az ítélet félelmes, rettentő, szörnyű napja, vagy a félelmes (rettentő) itélet napja». A gör. kel. szláv nyelvekben ma az itéletnap-ot inkább strasní swá-nak (félelmes, rettentő itélet), mint sudní den-nek (Ítéleti nap) hívják (v. ő. SAFARIK, Über den Urspr. 39. lap), bár a gör. kel. szláv fordításokban a sudní den sem ismeretlen, mint fentebb láttuk. Az óbolg., illetve görög keleti szláv nyelvemlékekben a «dies judicii»-ra más kifejezés nincs; MIKLOSICH (Christl. Term. 48.) ugyan fölveszi az óbolg. evangéliumokban elő forduló poslédhnji dhnb(neiCi\'kjs,b.mi A»*Nk: Cod. Mar. Ján. VI. 39, 40, 44, 54, XI. 24, XII. 48.) kitételt is a term. technicusok közé; mivel azonban a Münch.-k.-ben a megfelelő helyeken állán-