Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

284 MELICH JÁNOS. tanúsága szerint a húsvét-nak vuzem a neve (v. ö. a többi közt JAMBRESSICH, HABDELICH és BJELLOSTIJENEC szótárait, varazsdi kalendárium 1823-ból, Szveti evang. PETRETicstől stb.). — A cahorvátban, s általában az Adria-menti római katholikus horvátban vázam, uzam a név. Erre nézve a következő adatok állanak rendelkezésemre : 1. Az összes róm. kath. Adria-menti horvát nyelven készült bibliaforditások vazam-nak, uzam-nak hívják a húsvét-ot; így TRUBER újtestamentoma (vázam, egyszer paska is, Luk. XXII. 1.), a Zárai lectionarium (uacam, olv. vázam), Spalátói Bernát lectionáriuma (vázam), s a raguzai RANINA evangeliariuma (uzam). Csupán azt jegyzem meg, hogy az Adria-menti horvátban a vu-, vh- szókezdetnek éjszakon va-, középen és délen va és u a megfelelője; a .sío-kavstinában szabályos az u (kivételkép itt-ott va, v. ö. Rad CXXXIV. 104, 105. és Arch. XVII. 23.). Egyéb emlékek is megerősítik e szabályt. Horvát glagolita nyelvemlékekben vázam a húsvét (v. ö. Reg, sv. Ben. Star. VII. 91, 92, 107, 108; 1360—1387. évi adat, Star. XIV. 210; Statut Kastavski Mon. IV. 182, 262 : od pusta do drugoga pondelka po vazmi; HERVOJA miss. 29. i.), ellenben raguzai cyrillbetűs oklevélben uzam (v. ö. MIKL. Mon. serb. 7: 1110—1200-i oki.: o uzhméchb u nedélu; BANiNA-nál is: uzmi budu). A róm. kath. Adriamenti horvátban a múltban csakis vázam, uzam volt a húsvét neve. 2. A mai népi beszédben is vázam a név. VÜK szótárában az áll, hogy vázam Horvátországban ós Dalmácziában a róm. katholikusoktól hallható; a régibb dalmát katekizmusok vázam- ot írnak, ugyanígy a szótárak (VOLTIGGI, STULLI, MIOALIA, VERANTIUS, BJELLOST.). A népnyelvi közlésekből a következő adatok állanak rendelkezésemre : vazan, vázán (gen. zazma, NEM. I. 383, 385, 424, II. 194, 198.), vázam (fiumei adat, Rad CXXIV. 105.), vázam (Novi-i adat), vázam (Arbe szigeti, Rad CXVIII. 5, 53.), vázon, vazan (Dubacnica, Rad CXXI. 101.) stb. Ezek után kétségtelen, hogy a róm. kath. Adria-menti horvátban vázam, uzam a húsvét neve. Ez a vázam, uzam, kaj-horv. vuzem, hazai szlov. vűzen, osztr. szlov. vúzem (vzámen adj.) a szláv vhzeti, horv. vazeti, űzeti (uzmem, uzmes), vzeti, hazai szlov. vzéti (v. ö. vzemem, vzemes, vzemte, vzemí, vzéo, vzévsí stb.) ige part. prset. act. I. származéka. Az alak előfordul az óbolgár emlékekben is; alapalak vhzhmu (v. ö. Máté XIII. 31, XVII. 27, Márk X. 21,