Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

20 MELICH JÁNOS. József: 1086 : pie memorie abbas Beliensis nomine Josephr u. o.: rogatu Josepk incliti patris (kétszer); magyar alakok: Jofepnec (KT. szál.), Münch.-k. naptári rész márcz. 19: Josep (a bibliában Joseph áll; v. ö. még KNAUZ, Kortan 203.); későbbi alakok:: zenth yoseff (Bath. misek., M. Könyvszemle III. 115.), zent yofephnek (Apóst. mélt. 1B. 1.) stb.; kicsinyítve: Józsa (v. ö. Oki. szót. Jósa) ; — lat. Joseph, vulg. lat. Josep, Jusepus (SEELMANN, Ausspr. 254, 261.), gör. 'Iw<r/]cp, ol. Giuseppe (Giuseffo, Iseppe), gen. ol.. Gioxeppe (x = £), romagnai ol. Jusejf (Sitzungsber. LXVII. 706.). A gör. kel. szlávban HOCH<J> = Joszif a név, míg a róm. kath. szlávságban ezek az alakok vannak: lengy., cs., t., hazai kath. bolg.: Jozef, hazai szlov. Jo&ef, staj. és krajn. szlov. Joíef (v. ö-Pesmi krajn. naroda 6, 14. 1.), ol. szlov. Jofef (olvasható s-sel,. 1-vel, Letopis 1891: 101.), kaj-horv. Jozef (Letopis 1887 : 202! 1.),. dalm., horv. Josip, Osip, Osib, Jozef (Rad CXXXVI. 184, Josep, JIRECEK, Die Rom. I. 2, 40.). A magyar nyelvben Józsep a régibb alak, azaz a lat. ph helyén a magyarban p van; e sajátság épen a szláv nyelvekben is megvan (v. ö. cs. Pabian == Fabianus, cs. horv. Pilíp = Filip; Sopia = Sofia, oficijal = opicijal stb.), a mi a lat. ph-nek ^-ejtésére vezethető vissza. A mai szlovén Jo£ef-r% is felvehetünk egy régebbi *Jo2ep ejtést, a melyből a magyar alak való. A magyar helynevekben Izsep-ek is vannak, ezek az ol. Iseppe (József) szóból erednek. Józsue : Apóst. mélt. 6 : Yofue ; — lat. Josue. Júdás: Münch.-k. Judaf, Judaf seariutbeli; scariuti Judaf, seariuthi Judaf; a naptári részben Juda (apastal, okt. 28. alatt, v. ö. Bath. misek. Jude \ Jord.-k. : Judaf, Judaf scarioth, Judaf scarioty; Apóst. mélt. 6, 37, 50: yudaf, Judaf; Érdy k. II. 406: Judaf; — lat. Juda és Judas, Judas Iscariotes, ol. Giuda, Giuda Iscariot; a gör. kel. szláv nyelvekben Juda és Juda iszkariotszkij (óbolg. HKW*, HK>M HCKdpHOT'kCKiH, bolg., or., szerb), míg a róm. kath. szláv népeknél ez van: cs. Jidás, Jidás iskaryotsky, t. Júdás, Júdás iskariotskí, lengy. Judasz, Judasz Iszkáryot, hazai szlov. Júdás, Júdás Iskariotes, staj. szlov. Judas, JudaZ, osztr. szlov. (bibliaford.): Juda, Juda Iskarijan (TEUBEE-DALMATIN : Judas Iskariot), dalm. horv. Juda, Juda skarioth (BEEN., ZÁR., RAN. ford.). —• Dalmácziában elterjedt keresztnév Juda Zudole alakban (JIRECEK,. Die Rom. L 2, 41, 69.).