Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

A XIV. SZÁZADBELI OSZMÁN-TÖKÖK NYELV. 167 biz kim äz ? (kik vagyunk mi ?), ikimiz bir üz (ketten egy vagyunk). A sing. 2. személy: sing és sin (vagy), pl. kim sing ve ading ne dir ? (ki vagy és mi a neved?) 251. 1.). A sing. 3. személye gyakran durur (van). Az aoristus ragozásának eltérései a mai nyelvtől: virür-em (adok; ma veririm); bilür-sing tudsz, tudod; 80), ider-sing (teszel; 3), arz ider-sing (elmondod ; 80), kiln r-sin (csinálsz), čeker-sin (hú­zol); kaiur (marad), kilur (csinál), jatur (fekszik), varur (megy), virür (ad), bilür (tud), gelür(jön), beslenür (nevel); éeker-üz (húzunk), görür-siz (láttok) stb. A tagadó alakban pedig: bilmez-im (nem tu­dok), ögmez-im (nem dicsérem), kilmaz-im (nem csinálok); göre­mez-im (nem láthatom), iremez-im (nem érhetek), dijemez-im (nem mondhatok), varamaz-im (nem mehetek). Múlt idő. Sing. 2. személy: bil-düng (tudtál), it-ting (tet­tel), kii-dung (csináltál), dut-tung (fogtál, tartottad). Plur. 1. szem. görme-dük (nem láttuk), irme-dük (nem érkeztünk), kil-dug és kil­duk (csináltunk), vir-dük (adtunk). Plur. 2. szem. kil-dnnguz (hagy­tátok), bil-düngüz (tudtátok). Határozatlan múlt. Plur. 1. szem. jap-misvz (csinál­tunk), it-misüz (tettünk) stb. Föltételes mód jelen ideje. Sing. 2. szem. var-sang (ha mennél), it-seng (ha tennél), di-r-seng (ha mondod), dile-r-seng (ha óhajtod); vagy pedig: ister-iseng (ha akarsz), išler-iseng (ha dolgozol), utanur-iseng (ha szégyenled). Optativus. Sing. 1. szem. olajim és olajum (legyek), ide­jim, idejűm, vagy ideim és idem (tegyek), dur aj um (álljak), varajim (menjek), gidejiim (menjek), görejüm és görem (lássam), söjlejem (szóljak), e ¡lejem (tegyek), virem (adjak), išidem (halljam), ölem (haljak meg), öpem (csókoljam), jayam (égetni fogom), ji/am (rom­bolni fogok). Sing. 2. szem. göresin (lássad), olasin (legyél). Plur. 1. szem. bulauz (találjuk), olauz (legyünk), kilauz (csináljunk), bileüz (tudni fogjuk), vireüz (adjuk), isideüz (halljuk). — Megjegy­zendő azonban, hogy ez az -a, -e (-ja, -je) képzős igemód nem csupán optativus értékű, hanem egyszersmind futurumként is használtatott. Pl. coy jirseng, éo% zähmet gör-e-sin (ha sokat eszel, sok bajt fogsz látni; 139). Sen Sikenderden dayi jig ol-a-sin (te Sándornál is kiválóbb fogsz lenni; 153). Gel-e ardínja anin Beh­räm-gür, Memleketden gide aning lutf ile ¿ür, Ädil ol-a gäjet ve

Next

/
Thumbnails
Contents