Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

168 THÚKY JÓZSEF. nikü-sejr, Zulmdan kojma-ja dimjada eser, Memleketde madeletle otur-ci, Atasi her zidm, ki itti, götür-e ; ač-a yazar mülkin tetnäm (Ennek utána B. fog következni, kinek jósága által minden baj elmúlik az országról; rendkívül igazságos és jótermészetü lesz, a zsarnokságnak nyomát sem hagyja a világon ; az országban igazságossággal fog trónolni, minden zsarnokságot, mit apja elkövetett, meg fog szűntetni; elindul s meg fogja hódítani khazar országot egészen; 309). Cün igirmi uč U ¿ihända süre ba%t, Ol gid-e, oglina kal-a ta%t (midőn 23 évig élvezi a szerencsét e világon, ki fog múlni s fiára marad a trón; 310). Ennek az igemódnak szintén e kétféle használatát tapasztaljuk az El-fereds bad es-sidde szövegében is. Imperativus. Sing. 2. személy: kii-gil (csinálj), it-gil (tegyél), söjle-gil (szólj), ejleme-gil (ne csinálj), baglama-gil(ne köss); 3. személy: ejle-sün (tegyen), bil-sün (tudjon), var-sun (menjen), kal-sun (maradjon). Plur. 1. szem. kil-alum (csináljunk), söjle-jelüm (szóljunk), id-elüm, vagy ejle-jelüm (csináljunk, tegyünk); 2. szem. id-ing (tegyetek), jaz-ing (írjatok), gör*üngüz(lássátok!), sanma-ngiz (ne gondoljátok), itme-ngiz (ne tegyetek). Präteritum perfectum. 1. Gelüb-dür (jött), gidüb-dür (elment), idüb-dir (tett), bitilb-dür (nőtt), kalub-dur (maradt), diizübdür (rendezte), olub-dur (van, meglett), virülüb dir (adatott), sürülüb dir (elhajtatott), dolubdurur (megtelt). — 2. Örtiib-di (befödte; o. idi helyett), döndüriib-di (megfordította; d. idi h.) stb. Mind a kétféle alak csupán a sing. 3. személyében fordul elő az Iszkendernámé ban. Használatukra íme néhány példa : Ani kim manga idilbdür bu ¿ihän, Sanga da%i idesi dir (a mit énvelem tett ez a világ, veled is tenni fogja; 352). Sanga her räz olub-dur äškjär (előtted minden titok világos; 274). Dogdi bír oglung, nür ile dolub-durur ser tä kadem (egy fiad született, fénynyel van elárasztva tetőtől talpig; 20.). Bildi kim jayin gelib durur e¿el (tudta, hogy elközeledett a halála; 371.). — Ezeket az igealakokat nem találjuk meg a szeldsuk nyelvemlékekben; de használatosak az azerbajdsániban s még inkább a csagatajban.*) *) FOY KÁROLY id. m. 131. 1.) azt állítja, hogy az 1. szám alatt említett igealakokat az azerbajdsáni nyelv, csak a 2. és 3. személyben használja, de az 1. személyben soha, vagyis nem mondja pl. gelib-em vagy gelüb-em (jöttem), hanem e helyett: gebnis-em (plurálisban gelmiš-ux). Azon-