Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

A XIV. SZÁZADBELI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV. 163 min- = felülni, min = ezer, kimi, kimin = gibi) és a közép-ázsiai nyelvjárásokban (csag., turkomán, kínai tatár: men, min = én, mu és bu = ez, ming = ezer, min- = felülni). Érdekes jelenség, hogy a gibi, illetve kimi névutó az egyik anatóliai nyelvjárásban is, t. i. Brusza vidékén kimin-nek hangzik, tehát szintén m-vel. g) Az Iszkendernáme csak egy-egy példát mutat fel arra, hogy a mai oszmánli b helyett p, illetőleg v hang áll, t. i. Sbpakir (réz = bakir) és iver- (küldeni; ibér-, illetve jiber- helyett) szókban. h) A XIV. századbeli oszmán-török nyelvben általában még ng hangzott (s ezt az Iszkendernáme mindig viJLj-vel írja) mindazon helyeken, hol a mai nyelv már n-t (egész Kis-Azsiában), vagy n-et (Ruméliában) ejt (rendesen ^ vagy <é, néha <j betűvel írva). Pl. banga, sanga, anga (nekem, neked, neki), gongul (szív), gönglüngi (szívedet), oglung (fiad), ming (ezer), adamíng (emberé), nerkesing (nárczisé), bilding (tudtad), sanîdîng (gondoltad volna), dirseng (ha mondod), kilsang (ha teszed), dingle- (figyelni), angla- (érteni), bengzer (hasonló), mäling (vagyonod), jangak (arcz), janga (felé), songra (után), tengri (isten), dengiz (tenger), angaru (túl), kıldungîz (csináltatok), bildüngiz (tudtatok), jazíng (írjatok), iding (tegyetek), itmengiz (ne tegyetek), stb. Csak néhány esetben (s csupán a genitivus és a 2. szem. birtokos ragjában) találjuk meg a későbbi és mai n hangot, ilyenkor db helyett íj bettivei írva. Pl. aning mellett anir), vagy anun (azé), bunung mellett munun (ezé), kisining és kisiniy (emberé), gänung és gänun (lelked), dünjanin (világé; ellenben: äleming világé). — Megjegyzendő, hogy a szeldsuk nyelvben már a XIV. század folyamán ?;-nek ejtették ezt a hangot; mert ASIK pasa, a Tezkeret-ül-Evlia és a Báznáme mindig s a Rebábnáme többször íj betűvel írja. Úgy hogy ezekben a nyelvemlékekben ilyen kiejtést találunk: bana (nekem), sana (neked), ana (neki), kitäbun (könyvé), anun (azé), seniin (tied), kulaguy (füled), isüp (dolgod), jasun (életkorod), tenri (isten), bin (ezer), deniz (tenger), kezik utána, mint pl. a men, min (ezer), min- (felülni), munda (itt) és kimin (-ként) szókban (179. 1.). Azonban a mu alak létezése (a bu mellett) az azeriben, annyira nem nevetséges, hogy BUDAGOV — a ki mindnyájunknál jobban ismerte az azeri nyelvet gyakorlatból — többször is említi grammatikájában (pl. a 3., 91. és 241. lapokon). 11*