Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Melich János: Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez 132
140 MELICH JÁNOS. Próna ma (Túrócz vm.), s tótul most is Slovenské-Prawio-nak hívják (v. ö. Nómet-Próna = Deutsch-Praben). P) Marót: 1138: Maraut (SZINNYEI, M. Nyelvhasonl.2 75. 1.), ANON.: Morout, 1436, 1446: Maroth (CSÁNKI, II. 627.). Az -ót és -ód vógü nevek egy része pótlónyújtással jutott hosszú -ó, o-jéhez (v. ö. Fonyód: 1083—95: Funoldi \ Qyirmót: 1232: Ourmolt, CSÁNKI III. 549, v. ö. még Csőt, Rátót, u. o. III. 226, 248; Bozsód = Vár.Eeg.: Bosold), úgyhogy itt tehát soha sem lehet au írást találnunk. Y) Pósa : 1135 : Pausa musvniensis comes (v. ö. Marg. Leg.: 209: pausa vr), 1222: Pousa (borsodi comes), 1229: Pousa (vasvári jobbágy). §) A szláv szóvégi -av, valamint szóközépi -av- (a v szótagzáró) a mai magyarban <5-nak hangzik (v. ö. ó: avul, ócska: avicska, KÉzAinál: 0%-buda), régen azonban au, ou, o-nak volt írva; ide való példák a többek közt: Szalók: szláv Slavko : ANON. : Zoloucu, 1086 : Zlaucu (a Pannonh. Szent Ben. r. t. VIII. 270.) | darócz: 1249: De panno darouch, 1493: darocz (SZÁM. ZOLN.: Oki. szót.; v. ö. helynevekben Darócz = Dravec, Dravcy = Solymár, Váradi regestrom: Drancy talán Draucy helyett Darócz) j csóka: 1211: choucha, 1240: Covka, 1337: choka: szláv cavka. Szó végére v. ö. 1111: J&vefclau,- 1116—1131: pristaldus bratislou (v. ö. FEJÉRPATAKY, Oki. II. István kir. korából 20. 1. és NyK. XXXIII. 309.), később Lazlo. Ennyi adattal már most valószínűvé igyekeztem tenni, hogy a szóvégi, s részben szóközépi -ó-k egy részének latinbetűs írásunkban ez a jelölés-története: 1. XI. század: -au (-av) : gisnav. munorau, monarau (kétszer) ; szó közepén: Prauna, Maraut, Pausa (e három példa a XII. század elejéről való) és az -av-val való szláv szavak. 2. XII. század és XIII. század első fele: -ou (-ov) : zamtou (zamtov) | adou, aytou (e két példát 1. Oki. szót.) | HB.: uolov, iarov | ANONYMUS:.31. cap.: Heuyou (ma: Héjő), 14, 16, 17, 22, 31, 33. cap.: Souyou, Souiou (később: Soio), 32. cap.: purozlou (ma Poroszló: 1253-ban Prozlaiv) stb. Szó közepére v. ö. Zoloucu : Szalók, covka: csóka, darouch : darócz stb. 3. A XIII. század második felétől a XVI. század első feléig: -o. A fentebbi példákon kívül v. ö. Schlágli szój.: chapo, borsó, vthalo, arató | Ehr.-kód.: ualo (v. ö. Nyelvemlóktár VII. 32, fac-