Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

8 HALÁSZ IGNÁCZ. és a többire vonatkozó krónikásokat, forrásokat szépen felhasználta. Kétféle iránya: 1. a magyar-héber rokonság bizonyítása, és erre a czélra szolgálnak különösen az utóbbi csoportba tartozó szók; 2. idegen, különösen a régi scythákra vonatkozó szók magyarnak való bizonyítása. Az első irányt tovább BÉL MÁTYÁS, ÖRTBL JÁNOS, a tudós KALMÁR GYÖRGY, PÁZMÁNDY SAMU (Schediasmata), MOLNÁR JÁNOS és sokkal tudományosabb irányban BEREGSZÁSZI PÁL, EÉVAI MIKLÓS folytatta; viszont az ábrándos etymologiát, az idegen szavaknak magyarrá való magyarázását nemcsak DUGONICS és HORVÁT ISTVÁN, hanem kívülük még egy csomó író. Végezzünk először az utóbbival röviden. HORVÁT ISTVÁN ábrándos etymologizálása különösen a «Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történetéből)) (1825) és «A jászokról, mint magyar nyelvű népről és nyilazókról» (1829) czímű munkáiban található. Ez utóbbinak bevezetésében így szól: «Ugy vagyok nem vak nemzetiségből vagy holmi feneketlen képzelődésből, hanem egyenesen magukból a Magyarázat Tudomány szoros rendszabásaiból meggyőződve, hogy Mózes a Teremtés könyvében bizonyosan a Magyar Nemzet Teremtetésót írta le ; hogy a Görög és Bómai Classicus írók az első embereket, Mózessel egyezőleg, Magyarokká teszik.» — Ádám ő szerinte magyar volt, Kain, Kajin = m. kaján, Da~ reios = tarajos stb. HORVÁT ISTVÁN nyomdokaiba lépett VIDA K. «Elmélkedések a magyar nemzet viszontagságainak története felett» (1852) ez. munkájával. Ebben a héb. él, joh, adonai — m. él, jó, adó ; a filisteusok = palóezok; Jerikó = Györké, Jeruzsálem = Győr-Sólyom v. Gyerő-Sólyom (mind a kettő kún-magyar fejedelem széke). A szentírásbeli Anak tulajdonnévről azt mondja: «E szót hosszúnyakú óriásnak fordítják a sz. írás magyarázók. Igazuk lehet, mert a szóban anak, a magyar szó: a nyak egészen benne van» (84. 1.). A Nil folyó a magy. nyil-b&ii kielégítő magyarázatát találja, mert felső Egyiptom zuhatagain nyílsebességgel rohan le a Nil vize (88). Munkájához függelékképpen jegyzéket csatolt, melyben 700-nál több helység- és egyéb tulajdonnevet iparkodik a héber nyelv alapján megfejteni. — Még 1799-ben írta, de csak 1844-ben halála után jelent meg KERESZTESI JózsEEnek «A bárkai nyelvből ágazott magyar nyelv» stb. ez. dolgozata (A czímlapon: A magyar nyelv eredete), melyet FEL-APÁTHI MOLNÁR SÁNDOR