Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

64 MELICH JÁNOS. Kiemeltem már, hogy az Euch. sin. e helyének eredetijét nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy ép e nyelvemléknek egyes részei határozottan magyarországi fordítások. Nagyon valószínű, hogy ez a tvovb is itt, hazánkban került a nyelvemlékbe. Bizonyíték erre az, hogy csak a szlovénben van meg a szó ma is, s hogy MIKL. Lex. p.-ában ez a tvoi"b elő sem fordul. Van azonban a bolgárban egy szó, a mely nagyjából hasonlít a mi szavunkhoz, s ez a tor. A szónak «kuhmist, trágya» a jelentése (v. ö. CANKOFF 210, DUVERNOIS, MIKL. EtymWb. ter- alatt); azt lehetne már most gondolni, hogy a mint az óbolg. nyelvemlékek gnoj: ulcus szava (v. ö. feljebb) egyes szláv nyelvekben «trágya, ganaj» jelentésű, úgy jelenthette a bolg. tor is valamikor az «ulcus»-t. Erre azonban csak azt feleljük, hogy a bolg. tor és a szlov. tvor etymologiailag külömbözö szavak s egymáshoz semmi közük (v. ö. MIKL. EtymWb.). A másik ok az, hogy a bolgárban az «ulcus»-ra ma is egészen más nevek vannak (v. ö. bübünec : geschwulst, círij: geschwür, CANKOFF 11, 157, hazai bolg. papec). A szó földrajzi, jelentés- és hangtörténeti vizsgálata tehát azt mutatja, hogy a m. túr csakis a szlov. tvor-rüü egyezik jelentésben is, hangalkatban is. A szlovén nyelvben már most a következőket találjuk: krajnai szlov. tvor, tvur (v. ö. DALMÁT w Eegister, ugyanitt karintiai tvur — gumpa, knorren): ulcus, var; stajeri szlov. tvur : «geschwür, ulcus, eyss, aiss» (MEGISER), görzi szlov. tuór: geschwür (Sitzungsber. der Ak. der Wiss. Wien CXIII. 391.), tor, túr (JANEZIC) : geschwulst, geschwür. A PLETERSNiK-fóle szótárban még ezeket olvassuk: tvor, túr: blutschwár, furunkel, aas (v. ö. túr se mi dela: varasodik stb.), képzésben: tvőrast, tvörav: geschwürig, tvörec: kleiner furunkel, tvoríti: eiterig werden stb. Ennyi adatból kétségtelen, hogy a szó a szlovénben ma is él, s ugyanaz a jelentése, a mi a mi szavunknak. A horvátban már nincs meg a szó, mert itt haj- terül éten mosol (v. ö. BJELLOSTIJ., JAMBR.), égterületen cirjak (VERANCSICS), ciraj a szó, míg a szerbben cír (VÜK). Van azonban még két hangtani ok is, a mely szlovén eredet mellett tesz tanúbizonyságot. A szlovén tvor, íywr-beli v kiesett már a szlovénben is, s itt tor és túr alakok vannak. E hangtani sajátság megvan már a Freisingeni nyelvemlékekben is (v. ö. ztoriti: stvoriti helyett, VONDRÁK : Fr. Pam. 31. 1.), ismeretes a szlovén nyelvjárásokból is (lásd részletesen a csütörtök tárgyalásánál