Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 63 3. Rana = kisor. népi ford. (Luk. XVI. 21.), horv. (TRUBBE, spal. BERNÁT-féle lect.), szerb (STOJK.); 4. Nezit = cseh (VÁOLAV-féle); v. ö. még cseh-tót hlíza: geschwür ; 5. Mozol = hazai szlov. (KUZMICS, erre v. ö. DALMATIN bibliafordításához csatolt Eegistert, a hol az áll, hogy a mi Krajnában tvori, tvur, az a kaj-szlovénben (ma horvát, nála slov. besjacki) mosel, moseli, a ca-horvátban cirjak, ciraj; ugyanígy MEGiSEBnél uiss vlcus: tvur, croat. mosel, cirjak, ciraj, piaga; geschwür alatt: vlcus tvur, mosel, croat. cirjak, ciraj). 6. Papec = hazai bolg. paul. fordítás (v. ö. palin sas papéi, lízali papcite, v. ö. MIKL. EtymWb. pompi, alatt pi>pka : eiterblatter). Az 5. szám alatt közölt mosol-nál már láttuk, hogy a m. túr-, tur-hoz hasonló szó előfordul a szlovénben. A bibliafordítások közül a XVI. századi ÜALMATiN-féle krajnai szlovénben a magy. túr, tur = var, fekély szónak megfelelően csakugyan tvor-t olvasunk; itt ez áll: Luk. XVI. 21 : «Ali vsaj psi so pérhajali, inu so lisali njegove tvoruve, Luk. XVI: 20: Lazarus ... je leshal pred njegovimi daurmi, poln tvorou». A krajnai szlov. tvor tehát ugyanazt jelenti, a mit a m. var, fekély, túr, tur. Mielőtt már most tovább haladnánk kutatásainkban, meg kell emlékeznünk egy óbolgár nyelvemlékről s ez az Euch. Sinaiticum. Az óbolg. emlékekben a különféle betegségekre jedza (infirmitas, Münch.-k.: leletezet), nedag'h (infirmitas), boléznh (infirmitas), strupic, vréd'h (vulnus), gnoj (ulcus) kifejezések járatosak. A különféle szerkesztésű nyelvemlékekben ezekhez jadzva (v. ö. Grig. Par. 75 : Ezsai. I. 6.), krasta (: Exod. IX. 9: Jord.-k. fókeely, DANICTC : krasta), suga, izmefrh stb. járulnak (v. ö. Starine X. 81—126: Sredovjecní liekovi, gatanja i vracanja). Az Euch. sin.-ban azonban ezt a fontos adatot olvassuk: IICCr

k/\H

KT

K

<\\/\ CK/ATr

KI A^VX

K

TKC,H

HVliA*kh¥il|l<*ArO

RCÉTO YA0-irkítd, OTTk KCÍTO Tuopá (olv. tvora), i OT'K ncfro KpiíA^. i cTpoyna i c»T'h. Kctrc Mj\Xx\\\, i oT'k Kcero npoKAJKeiwrk, i OTT* KrkitoiA IA3/ÍV. Mivel az Euch. sin. e részének ismeretlen az eredete, nem idézhetem a fordítás alapjául szolgáló szöveget; magyarul az idézett hely ez: «Küldd rám szent lelkedet, a mely meggyógyítson minden embert minden varból, minden fekélyből és sebből, minden betegségből, minden gonoszbólatból és mindenféle leletezetből».