Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

62 MELICH JÁNOS. samár jelentése miatt sem lehet a magyarba átvett alak. A Balkán félszigeten ez a samár, úgy látszik, mindenütt «nyereg* jelentésű, a melyre a terhet rakják; megvan a szerbben (v. ö. VÜK) S a horv. nyelvű tengerparton Noviban magam is samár-n&k hallottam nevezni a teherhordó «asinus»-ra tett nyerget. Túr. Szókincsünkben a túr, tur «ulcus saniosum, blutgeschwür, eiteriges geschwür, genyedő seb, var, koszmó (NySz., MTsz.)» jelentésű. Közmagyar szónak mondható, a mennyiben ebben a közmondásban: «közös lónak túros (túrós, túros, turhos) a háta», csaknem az egész ország ismeri (v. ö. MTsz.: Kábaköz, Czegléd, Palóczság, Székelyföld). A magyar szó szláv eredetét MIKLOSICH bizonyította (v. ö. Slav. EL, EtymWb.). Az evangéliumi szövegekben kétszer van szó ulcus-ról. A helyek ezek: 1. Luk. XVI. 21: Münch.-k.: Az ebec . . . megnallac uala az 6 varait, Jord.-k.: hw fekélyt, Kár.: sebeit — Vulg.: ulcera eius | gör.: vá SXXTJ (másutt IXxoc) = Assem.: gno'i ego, Zogr., Mar.: THOH ero. Sav. kn.-ban nincs meg a hely. 2. Luk. XVI. 20: Münch.-k.: Lazar . . . fekzen való ő aitara télies varackal, Jord.-k.: fekélyekkel tellyes, Kár. -.fekélyekkel teljesen = Vulg.: ulcerosus, másutt ulceribus plenus | gör. stXxtó[Aévo?, másutt r\k%iú[iévoQ = Assem.: gnöüwh, Zogr., Mar., Sav. kn.: TNOHNTv. E két idézetből az derül ki, hogy a lat. ulcus, gör. zkxoc, az óbolgárban I'NOH : gnoj. Ez a kifejezés van a különféle szerkesztésű régi nyelvemlékekben (v. ö. Ostrom., Trn., Mir., Nik., BÉRC., Ulomci), s az újabb fordítások közül az Ostrogi-, Erzsébet-, BYLEC-, VÜK- és osztr. szlov. népi fordításban. A többi szláv bibliafordítások e helyütt a következő szavakat használják : 1. Óbolg. vréd% (v. ö. Cod. Supr. 32, 106, 217. stb., Euch. sin.: 51, 52, 125, 127.) = tót vred, cseh vred (Kralici bibi.), lengy. wrzod; f 2. Óbolg. strupi, (vulnus, v. ö. MIKL. Lex. pal., mai bolg. strup : ausschlag, schorf CANKOF 208.) = kisor. népi, bolg. népi, orosz népi fordítás;