Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

52 MELICH JÁNOS. lavica, piócza: pijavica, Próna: Pravna, Pósa = régi m. Pausa, róna: rawwh és a számtalan ócz végi helynevek, a melyek részint -avhch, részint -ovhch-hől keletkeztek). Az hogy a palócz csúfolódó név is (v. ö. Századok 1877: 389.), szintén ebből az idegen eredetből magyarázható, s párhuzamul felemlítendő a mi tót, oláh, elnevezésünk. Összefoglalva röviden a tárgyaltakat a következőket mondhatjuk: A XIII. századi kunok «kara: fekete» kunok lehettek. Az orosz kútfők polovcy-js. olyan török fajú törzsnek lehetett eredetileg a neve, a mely magát sary, sárig (sárga), esetleg a.fc-nak nevezte, s e szót az oroszok lefordították. E törzs lehetett kún, de lehetett más török törzs, a melynek neve az oroszban a későbbi kunokra (kara-kunokra) egyszerűen átvonódott. Az orosz kifejezés elterjedt a többi északi szláv nyelvben megfelelő szláv nyelvi alakkal. Nálunk a szó tót eredetű, a mint az e táblából is látható; a palócz szó a palóczok eredetére azonban semminemű felvilágosítással nem szolgál.