Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 51 ben levő plav = blau értelme (v. ö. PLETERSNIK, MIKL. EtymWb.) német népetymologiai jelentés. Marad tehát az ak és a sary, sareg. Az óbolg.-ban a palócz szó alapjául szolgáló plavb — fehéret jelentett, mivel azonban ez nem akármilyen fehér szín, hanem csak az érett vetés színe, mondhatjuk, hogy e plavb, ó-orosz ^polovb = weissgelb, sárgásfehér, halványsárga jelentésű. Az a törzs tehát, a melyre az oroszok a polovec szót először alkalmazták, török elnevezésében sary, sareg (sárga), kevésbbé valószínűen ak (fehér) jelzőt használta törzsi elnevezésének megjelölésénél. Hogy e törzs kun volt-e. s a később jövő «fekete kún»-ra a régebbi sary (esetleg ak) kún vagy más nem kún törzs orosz polovcy neve egyszerűen áttolódott-e, eldönteni nem lehet. E kérdésnél még az sem döntő fontosságú, a mit a Nyr. XXIX : 184. lapja VÉGH K. M. tollából közöl, hogy egy apátfalvi öreg palócz arra a kérdésre, hogy palóczok-e ők vagy pedig kunok, úgy felelt, hogy tótul palócz, magyarul kún. Hátra van még annak az eldöntése, milyen szláv nyelvből való a palócz szó. A bolgárból való nem lehet, mert itt sem plavec, sem pedig plawh melléknév nincs. Orosz eredetű sem lehet, mert az oroszban pőlovcy a szó alakja. GOLUBOVSKIJ legalább előttem a többesben mindig az első o-n hangsúlyozta a szót, s ilyen alakból nem válhatott a magyar szó. Az egyes számi hangsúly talán (*pólovec) szintén az o-n lehetett (v. ö. szerb slán, slána, sláno ==• or. sólon ; drag, drága, drágo = or. dórog, s plav, pláva, plávo = or. *pólovh v. ö. Arch. IV. 578, LESKIEN : Quant. 547, 202, Nem. II. 178.), de ez nem bizonyos. A szerb plávac eredetibb or. *polovéc hangsúly mellett is szól. Legvilágosabb hangtanilag a m. palócz, ha plavec, plavci alakból magyarázzuk. Erre utalt MIKLOSICH nyomán PAULER is (Századok 1877). E magyarázatban a m. palócz (< *plócz) olyan szláv nyelvből való, a hol az ősszláv cons. -f- voc. + 1 + consonans az u. n. tolt alak tla-b&n jelenik meg. Ilyen nyelv a cseh is, meg a tót is. A csehben plavci csakugyan előfordul. Megvolt azonban a szó a tótban is, s ezt a még ma is meglevő tót vezetéknevek bizonyítják. A tótok közt laknak olyan magyar családok, a melyeknek Plavec a vezetéknevük. így Szarvason van egy magyar család, a mely magát Plavecz-nek írja. Lehetséges, hogy Detrekővár == t. Pia wecky-Zárnék neve is ide tartozik, s eredetileg kún várat jelent. Ebből a cseh-tót plavec, plavci-hól szabályosan keletkezett a palócz (av-ra, v. ö. lócza: 4* i . . : I ••