Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 49 2)alóez igen is lehet szín utáni elnevezés vagy fordított kifejezés. A kunok fekete hajától, fekete szemétől a palócz szó még is jelenthet «szőkét, fakó»-t. — A második csoportba tartozik azoknak a magyarázata, a kik a szín után való elnevezést elvetik, s az egyik így, a másik amúgy értelmezi a szót. Ezek közt a legelterjedtebb nézet a VÁMBÉRY-Ó, a mely szerint a palócz = síkon lakó nomád (v. ö. Magyarok eredete2

112. 1.).

VÁMBBRY elferdítve és helytelenül közli a szláv szavakat (A magy. kel. és gyarap. czímű művében jobban közli őket), általában azonban az a megjegyzésünk, hogy az orosz póle (mező stb.) szóból a nagyoroszban lehetetlen polovec alakot képezni; az oroszben a póle-bó\ származó melléknév polevój (¥

polevh-h6\).

A kisoroszban van ugyan polbovíj (olv. polyovíj: der auf dem flache lande lebt, ZELEOHOWSKI), de ez másodfejlődési alak, s nálunk nincs ly a szóban. Valószínű az is, hogy a póle (mező) szóból «síkon lakó» értelemben még *polevec alakot sem lehetne képezni, hanem más képzővel (v. ö. bolg. polenéc: feldbewohner, polénká: feldbewohnerin, CANKOFF 192.1.) kell a szót ellátni. Nem tekintve más hangtani akadályokat, a m. palóc: or. polovec képzése alapján nem származhatik a póle (mező) szóból. A palócz szó többi magyarázói még ingoványabb talajra építettek, mint VÁMBÉRY ; ásóknak a magyarázatával nem is foglalkozom. Én is azoknak a felfogásához csatlakozom, a kik a palócz szóban szín után való elnevezést látnak. S a szónak ilyetén való magyarázatához felvilágosítással szolgálnak az óbolg. nyelvemlékek. Ez emlékekben ezt találjuk : Ján. IV. 35 : Assem.: vidite n'ivki, éko plavui sat ki, zetvé juze, Zogr. és Mar.: IWUMVKI = gör. ő-sáaaafre xac, ywpai; őrt Xsoxaí, slot TipbQ •O'SptapLÖv TJSY] I Vulg. : videte regiones, quoniam albae sünt iam ad messem = Münch.-k.: lassatoc a' vidékeket mert feierec immár az aratatra, Jord.-k.: feyerec. Ez idézetben tehát az érett vetésre az a kifejezés, hogy plavh, = Xeoxó?, albus, fejér. A régibb gör. kel. bibliákban általában plavh áll e helyen, míg az újabbakban s főleg a róm. kath. fordításokban bél'b (: albus) fordul elő (v. ö. VüK-nál: $ut: sárga, kisor. népi ford.: popolovili, or. népny. ford.: pobéleli). Az óbolg. plavh nem jelent akármilyen «fehér»-et, s pl. az egyházi emlékekben az «equus albus» nem KŐNK II/UITK, hanem KOHK cp'kNTv (v. ö. MIKL.. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIII. • *