Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

48 MBLICH JÁNOS. fokú eltolódások szoktak előfordulni (v. ö. pl. germ. Baiahaima, ófn. Békáim: Boehm: .Boj-ok törzsétől ma cseh, a kelta Rakatai törzstől, a mely Alsó-Ausztriában lakott, ma is a csehek Ausztriát Rakousy-nak hívják), nem tarthatjuk kizártnak a lehetőséget, hogy az oroszban eredetileg nem a nálunk kunok neve alatt ismert török népnek volt polovcy a neve, hanem lehetett más rokonfajú török népé, a mely a később jövőre egyszerűen átvonódott. E felfogás helyességének a bebizonyítására ugyan nincs kézzelfogható érvünk az orosz krónikákban; de van orosz nyelvtörténeti adatunk, a mely szerint polovcin = Tartarus (v. ö. DUVERNOIS : Materialy 147. 1.). Ha ez a polovcin a polovec-czel egy tőből fakadt, s egyszerűen tatárt jelentett akkor, mikor már a kunok eltűntek az orosz földről, nincs kizárva a lehetőség, hogy a kunok első oroszföldi megjelenése előtt (1055, illetve 1061-ben, v. ö. PAULEE: Am.nemz. tört. I. 556, 574.) is az oroszban más török fajú nép megjelölésére meglehetett. A név azonosságából tehát a palóczok és kunok azonosságára semmit sem következtethetünk, s így mi sem fogadjuk el azt a megokolást, melyet HUNFALVY közöl (Ethnogr. 362. 1.), hogy nálunk a palócz szó nem lehetett hamarabb meg, mint az orosz krónikákban először jelentkezik (1061-ben). Meglenni meglehetett, csak az a kérdés, megvolt-e. S erre a szó hangalakja azt vallja, hogy a magy. palócz, mint azt alább látni fogjuk, nem az orosz nyelvből (vagy a lengyelből, v. ö. HUNFALVY U. O.), hanem a cseh-tótból való átvétel. A palócz szót sokan sokfélekép magyarázták. Ez értelmezések közt két csoport állapítható meg. Az egyik csoportba tartoznak azok a magyarázatok, a melyek a régi emlékek adatai nyomán, mint pl. «C u m a n i, quos Theutonice Valwen appellamus... Plaucos, qui Alemanice Balwen : Blawen dicuntur (v. ö. FEJÉR, Cod. Dipl. IV. 212—213, GOLUBOVSKIJ : Pecenégi 40, 41. l.)», a palócz szóban szín szerint való értelmezést látnak (v. ö. KUNIK, HUNFALVY), s a szót «fakóval» fordítják. MIKLOSICH erre ezt írja: «Bei plavb denkt man an die Kumanen, die r. polovci, c. plavci, magy. palócz, d. die falben heissen; wohl mit unrecht, da wir uns die Kumanen nicht als blond zu denken habén (EfcymWb. polvi, alatt)». Ez ellenvetésre az a megjegyzésünk, hogy ha a kunokra az oroszban a polovcy csak átvitel útján tapadt rá, a előbb már az oroszban is más rokonfajú török törzsnek a neve volt, akkor a