Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - V. 45

Szláv jövevényszavaink, (Ötödik közlemény.) OtromTba. A következő sorok czélja bebizonyítani, hogy a m. otromba melléknév (v. ö. NyK. XXVII. 124.) szláv szó, s jelentése alapján nem bolgár eredetű. A Münch.-k.-ben kétszer van szó otrombá-vől; a helyek ezek: Í.Máté IX. 16: Münch.-k.. vy otromba poztonac folt'at, Jord.-k.: az kémen pozto fotót = Vulg.: assumentum panni rudis | gör. : i%í$kt]\i.a páxouc, b^váyon = Mar.: npHCTABAÉHH'k iiAATA HÉ irkAÉHa. Zogr., Assem. és Sav. kn.-ban nincs meg a hely. 2. Márk II. 21: Münch.-k.: vy otromba poztonac folt'at, Jord.-k.: az oo pozto foltok (t) = Vulg.: assumentum panni rudis | gör.: £7u$X7]|ia páxoog as{váyou = Zogr., Mar.: npHCTAKAÉHH'k iMATd HÉ irk<\ÉHA. Assem. és Sav. kn.-ban hiányzik a hely. Ebből a két idézetből az derül ki, hogy a m. otromba posztó = lat. pannus rudis az óbolg.-ban plati> nébéUwb. Erre a használatra megjegyzem, hogy a tótban ma is «plátno bielit» = a megszőtt durva vásznat fehéríteni, finomabbá tenni, plátno nebielené itt «fehérítetlen, durva» vásznat jelent. Nincsen szláv bibliafordítás, a hol a m. otromba-hoz hasonló szó előkerülne; kutatásunkban tehát főleg a mai szláv nyelvekre vagyunk utalva. A m. otromba == rudis, immanis, grandis (NySz.), durva (dolog, Margit leg. 202.), idomtalan, faragatlan, ostoba (CZÜCZ.-FOG.), esetlen. — A szláv nyelvekben hasonló jelentésű és hangalakú szavakat a következőkben találunk: