Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

4-38 KIG8KA EMIL. Itt sem történt más változás, mint az, hogy az alanyi szólást egyszerűsítettük (a benne talált igét az állítmányi szólás igésítésére használva föl). De a grammatikusok szerint nem alany többé ez a szólás, hanem mind a kilencz mondatban határozó. Az összetett mondatok alanya most a mellékmondat. Ez tehát alanyi mellékmondat, még pedig nemcsak KALMÁR szerint, hanem minden grammatikus szerint. (Persze, mert most már csak egy nevező eset van a mondatban.) Az állítmány mind a kilencz mundatban élt. Egyszerűsítsük végro a második csoportban is az alanyi szólást: Derültséget [ az keltett (a ki e hasonlattal élt) A képviselő I az (a ki e hasonlattal élt) A köszvény j azt bántja (a ki e hasonlattal élt) Adósa | annak vagyok (a ki e hasonlattal élt) Több bizalmam | ahoz van (a ki e hasonlattal élt) Derék ember | abból válhatik (a ki e hasonlattal élt) Levél | attól érkezett (a ki e hasonlattal élt) Sokan | arra haragszanak (a ki e hasonlattal ólt) Mulatság | a nélkül nincs (a ki e hasonlattal élt). Ezekben a grammatikusok is alanynak tartják legalább nyolcz mondatban az egyszerűsített szólást, mert az elsőben tárgynak nevezik (némelyek a sokan-t sem tartják alanynak, hanem határozónak). De az állítmányi szólás ezekben is fölbomlott, még pedig állítmányra és alanyi mellékmondatra az első mondatban, állítmányra és kiegészítő mellékmondatra a második mondatban, állítmányra és tárgyi mellékmondatra a harmadik mondatban, állítmányra és határozó mellékmondatra a többiben. Ha ennyi föl fordulással járna valamely összetett szólásnak egyszerűvé, vagy valamely egyszerű szólásnak összetetté változtatása, bizony a legtudósabb ember sem merne összetett mondat helyett egyszerűvel, vagy egyszerű helyett összetettel élni. De tudjuk, hogy bátran megteszi ezt az írni. olvasni nem tudó ember is. Ennek csak az lehet az oka, hogy az egymásnak megfelelő egyszerű ós összetett szólások ugyanazt a functiót teljesítik a mondatban. Nem lehet az alany az egyszerű mondatban, a mi állítmány volt a megfelelő összetett mondatban, sem megfordítva állítmány az egyszerű mondatban, a mi alany volt a megfelelő összetett mondatban. A grammatikusok az összetett mondatnak is csak akkor ismernek igazán alanyára és állítmányára, ha kétnevezö's a mondat, mikor semmi hasznát sem vehetik ismertető jeleiknek (a cselekvő személy fogalmának, az ige convenientiájának, az optikai centrumnak stb.), mikor csak az ösztön vezérli őket az alany és állítmány megismerésében. Ebben a kétnevezős mondatban: Az {a ki e ha-