Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

MONDATTANI EGYENLETEK. 433 összetett mondatban, banem a kettőt. Ez a két mondat, t. i. a főmondat és a mellékmondat maguk is alanyból és állítmányból állanak. A mellékmondat se alanya, se állítmánya nem lehet a,főmondatnak, mert az összetett mondatnak az alanya vagy állítmánya. Ebben az összetett mondatban : Tévelyegnek I azok {a kik gonoszt cselekesznek) a tőmondatnak nem a mellékmondat az alanya, hanem az azok. Azért helytelenek a grammatikusok efféle meghatározásai is: «Az alanyi mellékmondat nem egyéb mint a tőmondatnak egész mondattal kifejezett alanya» (GULYÁS), vagy «Az alanyi mellékmondat a maga főmondatának mondat alakjában kifejezett alanya*) (HORVÁTH CYRILL). Helyesen csak azt lehet mondani, hogy az alanyi mellékmondat nem egyéb mint a megfelelő egyszerű mondatnak mondat, még helyesebben: összetett szólás alakjában kifejezett alanya. PETŐFI ezt: A ki magyar, a ki'vitéz | az ellenséggel szembenéz, így mondhatta volna: A magyar, a vitéz | az ellenséggel szembenéz. Mi a különbség e két mondat alanya közt ? Az, hogy az egyikben (két egymás mellé rendelt j egyszerű, a másikban összetett szólás az alany. Egyszerű szólások: a magyar, a vitéz, összetett szólások: a ki magyar (can). a ki vitéz (van) vagy az, a, ki magyar [van), az, a ki vitéz (van). Hasonló a viszony a következő szólások közt is: a király == az, a ki király; a növény == az, a mi növény ; az áldó === az, a ki áld ; a fájó — az, a mi fáj ; az erősebb = az, a ki erősebb ; = az erősebb bor = az olyan bor, mely erősebb; a nemesszívű — az, a kinek nemes szíve van = az, a kinek nemes a szíve; a derültségkeltő = az, a ki derültséget kelt; a derültséget keltett képviselő — az a képviselő, a ki derültséget keltett; az e hasonlattal derültséget keltett képviselő úr = az a képviselő úr, a ki derültséget keltett e hasonlattal; a szomszédom háza = az a ház, mely a szomszédomé sat. Midőn ezek helyett: A derék j nem fél az idők mohától. A derültségkeltő | e hasonlattal élt. A derültség keltő \ a képviselő úr volt, ezeket mondjuk: Az, a ki derék \ nem fél az idők mohától. Az,, a ki derültséget keltett ! e hasonlattal élt. Az, a ki derültséget keltett | a képviselő úr volt', akkor az összetett mondatokban is csak egy-egy mondatot érzünk. Ennek epén az az oka, hogy az összetett mondatok alanyában nem a másfél mondatot, hanem csak a fél mondatot, az összetett szólást érezzük. Ugyanazt erezzük ezekben is: Az az ember, a ki derék | nem fél az idők mohától. Az a képviselő úr, a ki derültséget keltett \ e hasonlattal élt. Az a jó barátom, a ki derültséget keltett | a képviselő úr volt. Miért látnak a grammatikusok az első három összetett mondat alanyában e»ak alanyt, azaz alanyi mellékmondatot, a második három összetett mondat alanyában alanyt és attributiv mellékmondatot? Ennek ismét az az oka, hogy csak az egyes szókat s legföljebb Nyelvtudományi Közlemények. XXXIII. 2S