Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

MONDATTANI EGYENLETEK. 431 Vagy a B schema szerint ezeket: Bl. (A ki e hasonlattal j derültséget keltett) a képviselő ár 2. (A ki derültséget | e hasonlattal keltett) a képviselő úr sat. Másfél mondatoknak nevezem az efféle mondatokat, mivel egy egész mellékmondatból s egy fél fomondatból állanak, de csak ad hoc nevezem így, mert talán még helyesebben nevezhetném fél mondatoknak. (Helyei nevük különben: összetett szólások). Mi a mellékmondat az efféle másfél mondatban? Föltéve, hogy csak­ugyan a fönt nevezett schemák szerint alkottuk a másfél monda­tokat, nem egyéb, mint a megfelelő egyszerű mondatnak külön mondat alakjában kifejezett állítmánya, azaz állítmányi mellék­mondat. Vannak tehát állítmányi mellékmondatok is. A gramma­tikusok maguk is így nevezik őket, mert attributiv mellékmondat nem egyéb, mint praedicativ mellékmondat. Az attribútum, mint már a II. fejezetben említettem, az egyetlen műszó a grammati­kusok mondatelemzésében, melyen functiót is, nem csupán formát értenek. Azért nem is tudják, hová tegyék, mint KALMÁR-nak e táblájából is kitűnik (Isk. m. nyelvt. 5.): Alany Állítmány j so Tárgy -3 Határozó ^ Kiegészítő De jól van, hadd legyen jelző vagy jelzői mellékmondat az efféle mellékmondat. Annyi bizonyos, hogy csak a maga egészében azonrendű a maga jelzettjével. Nem mondhatni, hogy pl. ez a másfél mondat: A képviselő úr {a ki derültséget keltett e hasonlattal) jelzettből, jelzőből, tárgyból és eszközhatározóból áll. Nem mond­hatni, mert ezek nem azonrendű, még csak nem is azonnemti dol­gok. A megfelelő egyszerű mondatban: A képviselő úr j derült­séget keltett e hasonlattal a jelzettnek, azaz határozandónak alany a neve, a jelzőnek, azaz határozónak állítmány a neve. S mégis azt mondják, hogy ez az egyszerű mondat alanyból, állítmányból, tárgyból és határozóból áll. Midőn én a jelzői mellékmondatot is állítmányi mellékmon­datnak nevezem, nem azt akarom mondani, hogy a mellékmondat állítmánya ennek az összetett mondatnak is: A képviselő úr (s2 ), a ki derültséget keltett e hasonlattal (p*), jó barátom (p). Hisz a tagolásból világosan látni, hogy ennek az összetett mondatnak p az állítmánya. De az is kétségtelen, hogy az összetett mondat ala­nyának, t. i. s-nek, mely itt s2 p 2 -vel egyenlő, most is állítmányi

Next

/
Thumbnails
Contents