Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373
418 KICSKA EMIL. El. Az (a mit e hasonlattal keltett ! a képviselő úr) az | derültség volt 2. Az (a mivel derültséget keltett | a képviselő úr) az | e hasonlat volt sat. Vagy így is: El. Az (a mit e hasonlattal keltatt | a képviselő úr) | derültség volt { az 2. Az (a mivel derültséget keltett | a képviselő úr | e hasonlat volt ] az sat. Végre, ha csupán a mutató szócskából áll, el is hagyhatjuk a főmöndat alanyát, így : El. (A mit e hasonlattal keltett | a képviselő úr) | derültség volt 2. (A mivel derültséget keltett | a képviselő úr) | e hasonlat volt sat. Hogy alkottuk ezeket az összetett mondatokat? A mellékmondatot, nem véve számba a kötőszócskákat, a megfelelő egyszerű mondatnak összes egyszersmind alanyi értelmű tagjaiból. (Ezek közé tartozik az ige is.) A főmondatot, nem véve számba a mutató s az igésítő szócskát, a megfelelő egyszerű mondatnak abból a tagjából, melynek nincs egyszersmind alanyi értelme, azaz a megfelelő egyszerű mondatnak analytikus állítmányából. Az efféle összetett mondat a legtisztábban tünteti ki a megfelelő egyszerű mondat analytikus állítmány át. Mi következik ebből? Az, hogy ha ez az összetett mondat: A képviselő úr \ az (a ki derültséget keltett), egyenlő ezzel az egyszerű mondattal: A képviselő úr keltett derültséget, akkor ennek az egyszerű mondatnak nem alanya, hanem állítmánya a képviselő úr. Állítmánya, veti ellenem KALMÁR, de nem nyelvtani, hanem logikai vagy psychologiai állítmánya s mivel nekem ebben az egyszerű mondatban nye vtanilag is állítmány a képviselő w\ azért velem nyelvtani alapon nem is lehet vitatkozni. (NyK. 32, 456.) Legyen szabad nekem erre legelsőbb is azt felelnem, hogy nyelvtani alapon sokkal könnyebben bizonyíthatnám ama következtetés helyességét, mint bármi más alapon. Egyszerűen az efféle meghatározásokat idézhetném: «A főmön dat mindig a kijelentést tartalmazza, az egyszerű mondat állítmány á t képviseli" (WESZELY ÖDÖN, Eendsz. m. nyelvt. 90.); «az egyszerű mondat állítmányát az összetett mondatban mindig afőmondat helyettesíti* (MAKLÁKY PAP MIKLÓS, Eendsz. m. nyelvt. 199.) sat. Kétségtelen, hogy a képviselő úr főmondata ennek az összetett mondatnak: (A ki derültséget keltett) | a képviselő úr, tehát csak állítmánya lehet a megfelelő egyszerű mondatnak. Lehetséges-e ennél könnyebb bizonyítás ?
