Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

MONDATTAK! EGYENLETEK. 413 4. E hasonlattal j keltett a képviselő úr | derültséget 5. Derültséget j keltett e hasonlattal j a képviselő úr 6. Derültséget i keltett a képviselő úr j e hasonlattal. Az A, B, C, D, E, F schemákkal más fejezetben fogunk tüzetesebben foglalkozni, mert előbb egy külön fejezetben az összetett mondattal kell végeznünk. Itt még csak azt említem meg, hogy ARISTOTELES az A sehemából indult ki a syllogismusok alakjainak leírásában, mai napság az F sehemából szokás a syllogismusok tárgyalásában kiindulni. Ennek a schemának ez a hat mondata: s p F s2

p2 1. A képviselő úr || e hasonlattal | derültséget keltett 2. A képviselő úr || derültséget I e hasonlattal keltett 3. E hasonlattal |j a képviselő úr j derültséget keltett 4. E hasonlattal [| derültséget | a képviselő úr keltett 5. Derültséget || a képviselő úr | e hasonlattal keltett 6. Derültséget j| e hasonlattal | a képviselő úr keltett. Minthogy a kiindulás pontja más. a mi mondatelemzósünkre sehogy sem illenek ARISTOTELES leírásai. Sokat törték ezen a fejüket a logikusok. csak arra nem gondolt talán egy sem, hogy ARISTOTELES, ha az F sehemából indult volna ki, így fejtette volna ki a három alakot: s r p-I. A képviselő úr ' e hasonlattal | derültséget keltett s-ben r: A képviselő úr | e hasonlattal keltett (vmit) s2

-ben

p*: E hasonlattal | derültséget keltett (vki) s-ben p": A képviselő úr | derültséget keltett (vmivel). s r p II. A képviselő úr | e hasonlattal | derültséget keltett s-ben p1

:

A képviselő úr | derültséget keltett (vmivel) s2

-ben

p*: E hasonlattal 1 derültséget keltett (vki) s-ben s*: A képviselő úr | e hasonlattal keltett (vmit). s r p" ILI. A képviselő úr | e hasonlattal | derültséget keltett s ben s2

: A képviselő úr | e hasonlattal keltett (vmit) s-ben p*: A képviselő úr I derültséget keltett (vmivel) s2-ben

p: É hasonlattal j derültséget keltett (vki).