Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373
MONDATTANI EGYENLETEK. 411 Ezek || (s2 ) első fölhevülésükben | (p 2 ) megölték a követeket. Legalább bizonyos, hogy KARDOS nem gondolt a quod uni justum, alteri sequum közmondásra, mikor ezt a tagolást hibáztatta. Ebben a mondatban: A hasonlattal élő | képviselő || derültséget szokott kelteni, az alanyi főtag magában foglalja mind az alsó mind a középső tagot. A grammatikusok tehát elég helyesen nevezik az efféle szerkezetet: A hasonlattal élő képviselő attributív szerkezetnek. Mert a középső tag csakugyan attributíve, azaz prsedicatíve, mint fölső tag vonatkozik az alsó tagra. Az attribútum a grammatikusok szerint is functiót jelent, nem formát, mint pl. az nbjectum. melyen nálunk csak accusativust szokás érteni. De abban már hibáznak a grammatikusok, hogy mindig csak a melléknévi értelmű szót tartják attribútumnak, azaz fölső vagy prsedicativ értelmű tagnak. A melléknév nem csak fölső, hanem alsó tagja is lehet az attributiv szerkezetnek. Ebben : A hasonlattal élő | képviselő = A képviselő j hasonlattal él, állítmánya a melléknév a szólásnak; de ebben : A hasonlattal élő j képviselő = A ki hasonlattal él | képviselő, alanya a melléknév a szólásnak. Ama mondat tehát egyszer így hangzik: (p2 ) A hasonlattal élő | (s 2 ) képviselő || (p) derültséget szokott kelteni, másszor így: (s2 ) A hasonlattal élő j (p*) képviselő || (p) derültséget szokott kelteni. Az első esetben ez a syllogismus felel meg neki: jr-ben p: A hasonlattal élő j derültséget szokott kelteni s2 -ben p2 : A képviselő | hasonlattal szokott élni s2 -ben p: A képviselő | derültséget szokott kelteni. A második esetben ez a syllogismus j92 -ben p: A képviselő j derültséget szokott kelteni s2 -ben p2 : A ki hasonlattal szokott élni | képviselő s2 -ben p: Á hasonlattal élő | derültséget szokott kelteni. Nyelvünkben annyira szoros az efféle attributiv szerkezet, hogy tagjai (az appositiós formán kívül) nem cserélhetnek többé helyet. Csizma rongyos e helyett: rongyos csizma csak a rím kedvéért fordul elő ebben a dalban: Huszár vagyok, nem bakancsos, Nem kell nékem csizma rongyos. A németben is csak a költői nyelvben cserélnek helyet az efféle szerkezet tagjai, pl. mein Liebchen süss e h. mein stisses Liebchen. A mely nyelvekben helyet cserélhetnek az attributiv szerkezet tagjai, helycseréjük, legalább eredetileg, functiócserével járt együtt. A francziában ezt ma is jól érezni. Szegény gyermek = un enfant pauvre, szegény gyermek
