Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373
400 KICSKA EMIL. 4. A képviselő úr keltett | derültséget Derültség keltetett | e hasonlattal A képviselő úr élt [ e hasonlattal. 5. E hasonlattal élt | a képviselő úr A képviselő úr keltett | derültséget E hasonlattal keltetett ] derültség. tí. A képviselő úr élt | e hasonlattal E hasonlattal keltetett | derültség A képviselő úr keltett | derültséget.*) Ebből azt látjuk, hogy a mondat még akkor is mondatokból áll, ha három tagra bontjuk. A mondat ennek a három tagnak (három mondatnak) az egybefoglalása (ebben az esetben a következő általános képlet szerint: />2 az ,s 2 -ben, s2 az s-ben, p 2 az sben). Azért a görögök nem is mondatoldásnak nevezték az efféle tagokra bontást, hanem mondatkötésnek, mondatkapcsolásnak (aoXXóytaixoc). annak a mit a tagokra bontásból megismertek. (Valamely dolognak szerkezetét annak szétfejtésébel ismerjük meg.) ARISTOTELES a két első tagot előtéteknek (npozácssiQ), a harmadikat utótétnek, következménynek (aopLícépaojia) nevezte el s mivel az utóbbit tartotta fontosabbnak. azon igyekezett, hogy az A schema mind a hat mondntának utótétét már egy mondatból is megkaphassa. Elővette tehát az egyik mondatot, pl. az elsőt s előbb abban a sorban mondta el az iskátulyák viszonyait, a melyben valóban találta őket, tehát így: p2 s2 s I. Derültséget keltett | e hasonlattal | a képviselő úr p2 az s 2 -ben: Derültség keltetett | e hasonlattal «" az s-ben: E hasonlattal ólt | a képviselő úr p'2 az s-ben: Derültséget keltett j a képviselő úr. Másodszor ebben a sorban : p2 s2 s II. Derültséget keltett | e hasonlattal j a képviselő úr j)2 az s 2 -ben: Derültség keltetett | e hasonlattal p" az s-ben: Derültséget keltett j a képviselő úr s2 az s-ben: E hasonlattal élt [ a képviselő úr. ' :! ,:i; '*) 'Ezek csak á különös égymásbafoglalás esetei. Az együttes egymásbafoglalás eseteit már az A sehemában láttuk. .:•.. '
