Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

MONDATTANI EGYENLETEK. 397 1 i;

Mi a különbség e hat mondat között?

: - A grammatikusok szerint az volna a különbség, hogy a mondat alanya, tárgya és határozója, egymással helyet cserélgetve, minden lehetséges helyet elfoglal a helyéből ki nem mozduló állítmány mellett s hogy majd az alany, majd a tárgy, majd a határozó van «különösen kiemelve*). S ez igaz is, ha alanyon nominativust, tárgyon accusativust, határozón (ebben az esetben) instrumentálist, állítmányon elemi igét értünk. Csak az a baj, hogy nem ez az igazi különbség, az értelmi különbség köztük. Arra a kérdésre, hogy mi az igaz különbség köztük, előbb egy hasonlattal felelünk : 2.1 3 4=2 3 4 3Á 2 4 = 3 % 4 2.1 4 3=2 4 3 4.1 2 3 = 4 2 3 ••'••'v

'.--- 3.i 4 2=

3 4 2 4.1 3 2=4 3 2 a -Ezek közt a sorok közt is megvan az a különbség, hogy a kettes, a hármas ós a négyes szám, egymással helyet cserélgetve, minden lehetséges helyet elfoglal a helyéből ki nem mozduló egyes mellett, s mégsem ez az igazi különbség e sorok között. Hanem mi? Az, hogy ugyai azon a helyen akár a kettes, akár a hármas, akár a négyes ugyanazt a functiót teljesíti; az első helyen a százas, a második helyen a tízes, a harmadik helyen az egyes functióját. Ebből á különbségből, a functio különbségéből következik az, hogy az első sor annyi mint kétszázharmincznégy, a második háromszázhuszonnégy sat. azaz hogy minden sor más-más szám. Éhez hasonló az igaz különbség ama hat mondat közt is. Akár az a, akár a b, akár a c szólás tölti be ugyanazt a helyet, ott ugyanazt a functiót teljesíti; az első helyen a p2

( állítmány

ialtag), a második helyen az s'2

(alanyi állag),

illetőleg az első főhelyen ket szólás együtt ap (állítmányi fó'tagj, a harmadik helyen, illetőleg a második főhelyen az s (alanyi főtag) functióját. De mi az oka, hogy a számban egyes, tízes, százas, ezres sat. functiót, azaz a functiók végtelen sorát különböztethetjük meg, a mondatban csak két functiót. alanyit és állítmányit? Ennek csak az az oka, hogy a hasonlat még nagyon sántikál. A mondatsorok nem összeadandókból, hanem tényezőkből állanak. Ha az a szólás annyi mint 2, a b szólás annyi mint 3, a c szólás annyi mint 4, akkor az 1. mondat nem annyi mint 2 százas + 3 tizes 4-4 egyes, azaz 234. hanem annyi mint 2.3x4 (kétszer hárommal szorozva négy) &wz 24. iil Be így ama hat mondat közt nem volna semmi különbség, mert'mind á hátnak 24, azaz egyenlő a szorzata. Igaz, hogy mind