Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373
398 KICSKA EMIL. a hatnak egyenlő a szorzata, de ebből még nem következik az, hogy nem volna köztük semmi különbség, hanem csak az, hogy e különbséget nem szorzatuk mennyiségében, hanem másban kell keresnünk. S valóban meg is találjuk e különbséget a szorzatok tényezőinek minőségében s fölsőbb vagy alsóbb ren^ d ű 8 é g é b e n. Ha a 24-et előbb csak két tényezőre bontjuk, akkor az 1. és a 2. mondat annyi mint 6x4 a 3. és a 4. « « « 8x3 az 5. ós a ü. « « « 12x2. Eddig tehát az a különbség, hogy az első két mondatban 6, a második kettőben 8, a harmadik kettőben 12 a szorzó tényező (az állítmány); az első két mondatban 4, a második kettőben 3, a harmadik kettőben 2 a szorzandj tényező (az alany). Ha a szorzó tényezőket ismét két-két (^másodrendű) tényezőre bontjuk, akkor az 1. mondat annyi mint 2.3x4 a 2. « « « 3.2x4 a :;. « « « 2.4x3 a 4. i « (i 4.2x3 az 5. « « « 3.4x2 a ü. « • « 4.3x2 így már teljes a különbség a hat mondat között. Pl. az 1. mondat abban különbözik a 2.-tól, hogy abban 2, ebben 3 a másodrendű szorzó tényező (az állítmányi altag). A hasonlat azonban még most is sántikál. Abban t. i., hogy a számban mindegy, melyik tényezőjét veszem szorzónak, vagy szorzandónak, a mondatban nem mindegy. A szám, pl. 6 (= 2x3), ugyanaz marad, akár szorzónak, akár szorzandónak veszem ugyan; azt a tényezőjét. A mondat más-más mondat, ha egyszer szorzónak, másszor szorzandónak veszem ugyanazt a tényezőjét. V. ö. Vigasztaló pajtásom (a) a remény (b), Vigasztaló pajtásom (a) a remény (b). Amott szorzó (állítmány), emitt szorzandó (alany) az a tényező; amott szorzandó (alany), emitt szorzó (állítmány) a b tényező. Minthogy a másodrendű tényezőket ismét két-két harmadrendűre (pl. e j hasonlattal = ss p s ), ezeket két-két negyedrendűre (pl. hasonlat j vele = |)4 s 4 ), ezeket két-két ötödrendűre bonthatjuk, tehát nemcsak a számban, hanem a mondatban is végtelen a functiók sora. Mi hát a különbség ama hat mondat között? Semmiképen nem az, hogy az alany helyet cserélget valamivel bennük. Az alany (s) mind a hat mondatban ugyanazon a helyen marad, valamint
