Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

388 KlCSKA EMIL. ból álló egy oszlopot (die copulative verbindung mehrerer elemehte zü einem s a t z g 1 i e d e), de az egymásba rakott iskátulyákból álló egy dolgot már nem látja. Persze, mert mint Írástudó a tudomány Röntgen-fénye mellett azt is jól latja, hogy őrzi a házat három szó. Épen ilyen éles a szeme KERN-nek is, a ki szerint eins und eins, csak egy mondattag, t. i. subjektswort ebben: eins und eins ist zwei, de einmal eins már ket mondattag, t. i. subjektsivort és adverbialattribut ebben: einmal eins ist eins. «Jede andere art der satzverbindung geschieht dadurch, dass das verbáltniss von subject und praedicat mehrmals auftritt.» Ez igaz, de nem eléggé világos. Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy így nem az egymásba foglaló mondatszerkezetet különböztetjük meg a mellérendelőtől, hanem az egymásba foglaló mondatszerkezetnek egyszerű nemét (A királynak fia vala. Ágnes mos) a szövevényesebbtől (A fekete királynak egyetlenegy fia vala. Ágnes asszony a patakban fehér lepedőjét mossa). Az utóbbi abban különbözik az előbbitől, hogy az alanyi és állítmányi viszony többször fordul benne elő, «dass das verháltniss von subject und praedicat mehrmals darin auftritt». De még így sem eléggé világos a dolog. Bővebb magyarázat nélkül könnyen úgy érthetné valaki, hogy ebben a mondatban : Ágnes asszony a patakban fehér lepedőjét mossa azért fordul elő négyszer az alany-állítmányi viszony, mert Ágnesről is az van mondva, hogy mos, az asszonyról is az van mondva, hogy mos, a patakról is az van mondva, hogy mosnak benne, a lepedőről is az van mondva, hogy mossák. így értette a dolgot KERN. Azért legkevésbbé sem csodálom, hogy ily megvetőleg nyilatkozott aztán az alanynak ismeretes meghatározásáról: (•Durchaus nichtssagend ist es, wenn man das Subjektswort als das definiert, von dem etwas ausgesagt wird, und durchaus unrichtig wird diese inhaltslose Lehre, wenn man dadurch sein Wesen im Gegensatz zu anderen im Satze enthaltenen Substantiven erschöpfend dargestellt glaubt . . . Die ganz unzureicbende, aber durchaus übliche Definition des Subjektes, es sei das, wovon etwas ansgesagt wird, gilt nnr deshalb von ihm, weil es von jedem Substantivum im Satze gilt.» (Die deutsche Satzlehre, 54. és 10.) Avagy úgy érthetné valaki, mint STEINTHAL, hogy ez a mondat : A fekete királynak egyetlenegy fia vala három ítélet. Első: fia vala, második: a király fekete, harmadik: a fiú egyetlenegy. Azaz, hogy ennek a mondatnak három «logikai» alanya s ugyanannyi «logikai» állítmánya van; de grammatikai alanya csak egy, a fia s grammatikai állítmánya is csak egy, a vala. ••••• Vájjon megadja-e PAUL a múlhatatlanul szükséges magyarázatot? Halljuk csak tovább.