Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

A MAGYAR SZÓFEJTÉS ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 35 bol helytelenek : arat: ernte, csuklani: schlucken; csiga: ziehen; eszem: essen; komor: kummer; lyuk: loch; tüstént: geschwind; üröm: wermuth. — A BEEEGSZÁSZI 187 németjéből legfeljebb 110 állhat meg. A többi közt ilyen képtelen összeállítások vannak : latscher = latsuha, lassú ,• mühe == mű; speichen (?), = pökni ,• haus = ház; loch = lyuk; lauschen = lesni; nacken = nyak; müchsen (?) = mocczanni,• kies = kövecs; laub = levél; garten = kert; ahle = ár; wáhlen = választani; stock = tőke; beere = eper; ich esse = eszem; herr = úr; schürgen = sürgetni. — A184 latin hasonlat közül legfeljebb 65 áll meg, a többi más nyelvből való v. eredeti. A püspök-öt a latin episcopus-höl, az érsek-et a lat. archiepiscopus-bö\, az eretnek-et a lat. haereticus-ból, a zsoltár-t a lat. psalterium-hől, a pünköst-öt a lat. pentecoste-ból, a karácsony-t a lat. incarnatio-hól, a kereszt-et a lat. crux-ból magyarázza, stb. Igaz, hogy ezeknek s a többinek a latin az alapja, de mi nem innen kaptuk egyenesen, hanem a szlávságból. — Eredeti, de latinnal összevetett szók: lapu = lappá; csillag = stella; dús = dis; kerek = circus ; karika = circulus ; rekett = raucus; gyűrű (török ered.) = gyrus ; öblíteni = obluere; toké, tönkő = truncus; vigyázó = vigil, vigyázni = vigilare; arany (finnugor-kori átvétel a perzsából) = aurum; marni = mordere; szörbölni = sorhere; csonka = manca; fúrni = forare; ki = quis, qui; bot = pedum. — A francziával is vet össze 74 szót, a göröggel is nyolczat, az albánnal is 60-at, a balkáni románnal (?) is 51-et, az oláhval is 62-t, de a fölsoroltak közül egy sem jutott az illető nyelvekből közvetetlenül a magyarba, sok pedig nem is idegen, hanem ősi magyar szó. BEEEGSZÁSZI azonkívül fölsorol magyarral egyező perzsa ós török szókat, de ezeket már nem kölcsönhatásból, hanem ősi rokonságból magyarázza. Arra nézve, hogy mi vettük-e át más nyelvekből a fölsorolt hasonló szókat, vagy mások mi tőlünk, a következő, a Debr. Grammatikának korához képest meglepően helyes útbaigazításai vannak : «1. A melly dolog a régi Scitháknál nem volt, annak a neve sem volt, és így sok efféle Neveket bizonyosonn másoktól vettek, kiknél azt a dolgot találták, mikor kijöttek, és más Nemzetekkel öszveelegyedtek. Már ha az illyen dolognak neve, más Nemzeteknél való, és azont jelentő nevével megegyez a hangra nézve: jele: hogy nem ősi szónk. Hlyének : Püspök, 'Sinat, Karabély, Paputs, Csemelyet, Bordély, Kotsi, Almárium, 's a t. Külömbenn: sok, Scithiábann nem lévő dolgoknak is tsak ugyan adtunk igaz Magyar nevet is, minekutánna azokat megesmértük. 2. Az eredeti vagy Gyökér Szó nálunk egy szótagból áll; 3*