Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

36 HALÁSZ IGNÁCZ. és ha hosszabb: abbann lévő minden Szótagok, meg annyi Toldalékok vagy Végezetek, mellyek a Gyökérhez a Származtatás szokott regulái szerint járultak. Ha azért valamelly oda feljebb eló'adott Szónak, vagy az elsó' Szótagja nálunk semmit se teszen, vagy pedig, ha a régi értelme elveszett volna is, (melly megesik gyakrann) de más élő szavaink attól nem jőnek; ha továbbá a melly szók oda feljebb előadódtak, nem a Grammatikábann előszámláltt szokott Végezetekkel formálódnak a Gyökértől, az illyen szók is gyanúsok lehetnek idegen voltokról, p. o. Ebbenn: Matólla, tarisznya, Esperest, nyoszolya ezek a gyökerek volnának : Mat, tar, Es, nyosz, de semmit se tesznek; más szavaink tőlök nem jőnek, ós a hozzájok rakatott szótagok sem szokott Végezetek, p. o. ebbenn: Matólla, az ól és la; ebben tarisznya, az isz ós nya; ebben: Esperest a per és az est 's a t. Ezek hát idegen szók. — 3. Ha valamelly feljebb előadott és miénkhez hasonló idegen Szónak első Szótagjából, melly a Gyökér, más Szók is jőnek azonn az idegen Nyelvenn, úgy azt a szót mi vettük mástól, p. o. Lajtorja, ebből vétetett: Leiter, mert a Németbenn ezen törzsökből Leit több szók is származtak. Hlyen ez is: capio, mellyből lett kapom, Philomela mellyből lett Fülemile, Polire, Pallérozni, 's a t. Ellenben — 4. Kérdés lehet az ollyan Szókról, mi vettüké másoktól, vagy mások mi tőlünk, a mellyeknek valóságos Magyar Gyökere vagyon, és abból más igaz Magyar-Szók is jőnek a szokott Végezetekkel? p. o. Kováts, Magyarul is, Tótul is így vagyon. Úgyde ebből: Koh vagy kov, jőnek igaz Magyar Szók: kohol, kova, korom. Az áts is ebben: Kováts igaz Magyar Végezet; és így Kováts eredeti Magyar Szó. Hlyen : Vezér, Buzogány, akaszt, választ, csákány, 's a t. — 5. A melly miénkhez hasonlító idegen Szó, nem tsak magábann az Anya Nyelvbenn megvagyon, hanem annak az ágazataibann is; attól jött a mienk, melly ahhoz hasonlít; nem pedig az a miénkből. És így ha az illyen Szó, nem tsak a Tótbann, hanem a Csehbenn, Eáczbann, Lengyelbenn, nem tsak a Deákbann, hanem a Frantziábann, Olaszbann, Oláhbann 's a t. feltaláltatik: az valóságos idegen Szó. Hlyének: Drága, Káptalan, Puszpáng, Keresztyén 's a t. — 6. Mivel a Sógoros Magábannhangzók regulája szerint, mi nálunk, egy szóbann, vagy tsak kemény Magokbannhangzók vágynak úgymint: a, o, u, vagy tsak gyengék, úgymint e, ö, ü, ha tehát valamelly Szónkbann kétféle Magábannhangzó is vagyon; hihető, hogy az, idegen Szó; p. o. Esztrenga, Deák, Czélda, bokréta, Rostély, korhely, Tuezet, Tégla, Fertály, 's a t. — 7. A melly Szóbann, elől, két Mássalhangzó: (Consonans) áll, vagy közepénn három is; az, idegen Szó, p. o. Plajbász, Plébános, Szkófiom, Lajstrom, Pletyka, Ostrom, Anslóg, Forspont, Pribék, Spék, Sróf, Prókátor, 's a t. — 8. Az eddig mondottakra hallgatvánn, úgy