Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Értesítő - Irodalom - 273

344 MBLICH JÁNOS. Kisla intrauerunt» : a Kesla alak egy XI. századi oklevél XIV. századi átiratában fordul elő, WENZEL, Arp. UO. I. 22: cum Kesla). A ném. Gisila (Gisela. Gisla, Kisla, Gilla, FŐRSTEMANN, Altd. Namenbuch I. 520.) el volt terjedve az osztrák örökös tartományokban is (v. ö. ZAHN, Urk. des Hz. Steiermark és JAKSCH, Urk. Kárnth.), J 180-ból kimutatható Velenczében is (v. ö. JIRECEK, Die Rom. I. 76, 2. rész 38.). Godefridus : 1113-i zobori alap. lev.: Ego Godefridus abbas, u. o. kétszer még: Ego 6We/[ridus] abbas; ennek az apátnak az 1111-i zobori oklevélben «Gaufredo abbate» alakja fordul elő. Egy másik pap az 1111-i zobori oklevélben «Godefridus presbiter*-nek írja magát; — v. ö. ném. Godqfrid (Godefrid, Godefrit, Godefred, FŐRSTEMANN, Alth. Namenb. I. 533.) és ném. Gaufridus (STARK, Kosenamen der Germánén, Sitzungsber. LII. 307.). Megjegyzem, hogy a -fridus helyett álló -fredus román (franczia vagy olasz, v. ö. ol. Goűredo, vei. ol. Gofredo, egy 1034-i zárai oklevélben: Ego Ansfredus presbiter scripsi) nyelvi alak. Godfridus, tehát d s alak előfordul a cseh oklevelekben is (v. ö. ÉRBEN, Regesta). — A ném. Godafrid egyébként Gotfrid alakban is előfordul, v. ö. 1156—1412 : Gotfrith, ugyanaz 1171—1392: Gothfridus (hospes teutonicus) és KÉZAI, De nob. aduenis: «Temporibus . . . Stephani regis tercii introiuit in Hungáriám quidam miles Gotfridus nominatur de Mesnensi regioné ... Hic namque Gotfridus, cum esset ingenuus filius, scilicet comitis Hersfeldensis . . . stb.» Gotselrnus: 1135: Dat(um) p(er) man(us) mag(ist)ri Gotfelmi; — ném. Gauzhalm (Gotselm, FŐRSTEMANN, Alth. Namenbuch I. 502.). A szóban ugyanaz a gaud (+ helm) van, a mit a Godeíxidvmban találtunk. Gönczöl: Anon. 57: Guncil; nevekben Kenézei, Könczöl (v. ö. Oki. szót.); — ném. Gunzili (Güntzel, Günzel, FŐRSTEMANN, Alth. Namenbuch I. 558.). A németben a név összekeveredett a Chuonrat, Conrad beczéző alakjaival, s ma a Konrád kicsinyítése. V. ö. Cuntius. Günter: 1086: ad sepulchrum Gunter (Szent Günter neve, a kinek biztatására Szt. István a bakonybéli apátságot építette s a ki Csehországban halt meg (1045 okt. 9.), így fordul elő: Hartv. v. s. Steph. 14. §: beatus Gunterius; Leg. s. Steph. mai. 14. §: heremita beatus Gutherius; a mi oklevelünk Gunter-je ezzel a Günther-