Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

32 HALÁSZ IGNÁCZ. caminus, palást á pallium stb. «hogy a német és tót szókat elő ne számláljam. A füveknek, virágoknak neveik is inkább mind görögből s deákból vetettének. Valamelyek két consonanson kezdetnek, inkább mind idegen szók. Mint: spék, spitz • préda, próba stb.» KOMÁEOMI CSIPKÉS GYÖEGY Hung. illustrata-jában szintén megemlíti, hogy a szomszéd nemzetek nyelvéből: a németből, szlávból és latinból szókat vettünk át, de csak csekély számmal. — TSÉTSI : «Multüe ... voces Europa?orum apud Hungaros inveniuntur.» «Vox apud Hungaros duas in initio habens consonam est peregrina, ut: Prédikátor, trombita, prókátor, strázsa, tréfa, spék etc, Talibus vocibus usi Hungari, vocales aliquas solent consonse priori vei praeponere, ut: Oskola- v. iskola — scJtola ; István = Stephanus, istálló = stabulum, asztal á stol sclavonico. Sic: keresztyén, keresztség, keresztelni a christianus, christianitas, c1iristianizare.» «Nomina quarundam septimame feriarum sünt sclavonica. Vt: szereda a streda; tsötörtök a Uvártok, péntek a pietok etc.» — Kalmár Prodr.: ((kalmár (olim karmár, karámer), item pintér germanica sünt; a kramer, binder; kulcsár uero slauonicum, a klucsár. Szándékozott etym. szótárt irni: «in eodem lexico etymologico, habebimus rationem vocabulorum qme a Germanis, Kuthenis et Slauis adceperimust>. — Német, török, perzsa, héber eredetű szókat is emleget, pl. perzsa: száz a persis mutuatum, olim szád; ezer a persico hezar. - - Idegen szavak hangoztatása előfordul SAJNovics-nál, a Debr. Grammatikában, BEEEGszÁszi-nál, GYARMATHY-nál, általában jobb nyelvtaníróinknál. A Debreczeni Grammatika összeállít (imás idegen nemzetek szavaival egyező magyar szókat»: 1. zsidóhoz hasonlók (57 szó); 2. török, perzsa, arabs és más idegen szókhoz hasonlók (68 szó), köztük 46 török, 8 perzsa, a többi más (arab, malabár, egyiptomi, algiri, kamcsatkai; a finn és a török egyeztetésekből kb. 30 ma is megállhat; 3. görög szókhoz hasonlók (60 szó), 4. deák szókhoz hasonlók (151 szó, ebből legfeljebb 18— 19 állhat meg); 5. német szókhoz hasonlók (180 szó, ebből 95 megáll); 6. franczia szókhoz hasonlók (53 szó); 7. tót szókhoz hasonlók (168 szó, ebből kb. 140 megállhat, persze más szláv nyelvből került). A magyar nyelv idegen elemeinek kimutatásában mindezek épp oly módszertelenül jártak el, mint a hogy egyéb etymologiai