Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

A MAGYAR SZÓFEJTÉS ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 31 zásra alapítja az egyezést. Helyesek a tőle való egyeztetések közül: leg-, igyekez-, tevő, töltetem; finn -ne concess. és m. fölt. -ne (v. ö. NyK.'l5: 278—284.). A kutatás folytatása megakadt. HORVÁT ISTVÁN és követői, mint tudjuk, más nyomokon indultak, SZABÓ JÓZSEF, NAGY JÁNOS, FEJES JÁNOS, ÉDES JÁNOS, KERESZTÉNY JÓZSEF, BLOCH MÓR a magyar nyelvet a héberből származtatják. Ezalatt a külföldön SCHOTT VILMOS, KELLGEÉN, CASTRÉN mind jobban kifejtik az ural-altáji nyelvek összetartozását. EEGULY utazik (1839—46) a finnek, lappok, észtek, vogulok, osztjákok, cseremiszek, mordvinok, csuvasok, szamojédok közt. — Csak KÁLLAY FERENCZ foglalkozott Finn-magyar nyelv czímű munkájában (1844) a magyar nyelv északi rokonságával. — 1851 jan. 18-ikán új életre kelt a tudomány, mikor HÜNFALVY PÁL az Akadémiában megkezdte «Tájékozás a magyar nyelvtudományban)) ez. fölolvasásainak sorozatát. 0 kezdte nálunk az összehasonlító módszert megalapítani azokban az értekezésekben, melyek először az Akad. Értesítőben, az Uj Magyar Múzeumban és 1856-tól fogva a tőle megindított Magyar Nyelvészet ez. folyóiratban s a Vogul föld és népben (1864-ben) jelentek meg. (Külföldön eközben a szanszkrit s az indogermán összehasonlító nyelvészet virágzott föl: BOPP, SCHLEGEL stb.) Sok tévedés után (pl. HÜNFALVY szerint a magyar nyelvnek középállása finn és török közt) a rokon nyelvek, a nyelvtörténet, az idegen elemek alaposabb megismerésével biztosabb mozgásra, helyes módszerre tettek szert. Hatása volt BOLLER bécsi egyetemi tanárnak is. A magyar szavakat, nyelvi jelenségeket a finnugor nyelvek alapján magyarázták. BÜDENZ JÓZSEF a NyK.-ben (VI—VII. k.) kiadta «A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések))-et. Megkezdődött az idegen elemek tüzetes kimutatása is. Ilyenekről már régebben is esett egy-két szó. így MOLNÁR A. azt mondja: «CumEuropaeisnullám cognationem habere hanc nostram certum est, si exeipias qusedam vocabula Sclavinica rerum in Pannónia repertarum, quse et ipsa magnam partém sünt immutata.» GELEJI KATONA ISTVÁN szerint: «A magyar nyelv noha ki= váltképpen való és a több nyelvektől külömbözö tulajdonságú és eredetű, mind azáltal a zsidóból, görögből, németből, tótból etc. sok szók őgyeledtek közéje.» Helyesek mellett helytelen egyeztetéseket is említ. A latinból magyarázza: répa á rapa, kémény á