Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

30 HALÁSZ IGNÁCZ. máshoz, csakhogy az egyezések merő véletlenségeken alapulnak: lp. ajetakes : akadékos; ajek (fons) : ajak (labium); alku (princípium) : alku; alme ccelum — alma; almac ember = elmés; armest asgre, vix = örömest, hardo humerus = hordó; kuoren = penes, prope = körül; maré harag = maró, almes (dulcis) = álmos. — Nyelvtörténeti tájékozatlansága mindenféle változást megenged : aktetem (conjunctio): iktatom ,• lp. ake, f. iká = m. idő (igo, ikőbŐl); — még lp. idied-áel is = időd; lp. alestet (versus occidentem ire) = m. este felé (nap le-este felé) menni; albetet (irridere, blasphemare) = elvetett; f. ahkera (frequens ?) = gyakor; lp. edkits momentum = egy kis (idő); lp. lapa plánta pedis = ta-lapa, talp; lp. leste nimis sero = m. este; lp. ner = orr. A hasonlítás módjára, módszerére vonatkozólag egészen azonos alapon volt azokkal, a kik a magyart akármiféle más nyelvvel egyeztették. Az igazat, helyeset, épp úgy mint SAJNOVICS. csak véletlenül találta el. 5—600 körüli lp. f. m. szó egyezése közül talán 45 fogadható el mai szemüvegen át nézve. — Munkájában 1. lapp (finn)-magyar 1—121. lap; 2. (affinitás ling. Hung. cum esthonica grammatice demonstrata) az észt, melyet külön nyelvnek vett, a magyarral (125—74. 1.) és 3. Observationes circa septem linguas fennicae originis uti sünt: lingua vogulica, votjakica, tschuvaschica, tscheremissica, permica, sirjenica, morduanica. Figyelmet érdemel GYARMATHYnál a nyelvtani egyezések fontosságának kiemelése és különösen annak hangoztatása, hogy a nyelvtani alakoknak egybevágása fontosabb a szóegyezéseknél. Neki már világos fogalma volt idegen nyelvek hatásáról. A nyelvtani egyezéseknél sok a helyes etymologia, de több a külsőség után induló, mint a szókincsnél. Lp. jagna-s = jeges (helyes): de magyar dél-i, lp. orjel-i (helytelen); sorszámképzők egyezése ; a val- és lesz igék a többi rokon nyelvekben; votják -ni = m. -ni. — A magyar nyelvnek a törökhöz való viszonyát is érinti. Összeveti grammatikai szerkezetüket s külömbözőknek találja, az egyező szókincset helyesen kölcsönvételből eredettnek magyarázza. GYAEMATHY a magyar szót sokszor elferdíti és valószínűleg más nyelvűeket is. RÉVAI a maga lábán járt. Ismerte a segédkönyveket, de csak a finn, lapp, észt nyelvre vonatkozókat. Neki sincs még fogalma a hangváltozások rendszerességéről. 0 is pusztán a rokon hang-