Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

16 HALÁSZ IGNÁCZ. ragy-a, rák, rát-otta, ris-ka, rozsda, pör-nye, gyér-tya stb. d) Erős mozgásra, terjedésre vonatkozik, mint par-ittya, gar-at stb. e) Oly szók alaphangja, melyek valami magasat, emelkedettet jelentenek, mint or-om, kor-i, gór-é, tar-kó stb.» «A mint a fölhozott példákból kitetszik, ez az alaphang állhat a szó kezdetén, közepén vagy végén, annak a jelentésre semmi befolyása nincs.» — Mi a gyökérbeli magánhangzó ? A szótár felvilágosítása szerint «az alaphang a nemet jelöli, a magánhangzók pedig fajkülönböztetők». Minden magánhangzónak megvan a módosító ereje, ezt a módosító erőt pedig FOGARASI JÁNOS «A magyar nyelv metaphysi' kája» ez. munkájában, a mely a NSz. elméleti részének egyik alapjául szolgált, következőképpen határozza meg: «1. A gömbölyű magánhangzók (ó, ő, ü, tí) jelentenek a) gömbölyűséget, b) öszvehuzást, berekesztést; 2. a nyíltak (á, e, é, i) jelentenek terjedést, nyilast; 3. a vastagok nagyságot, durvaságot, kellemetlen érzést, távolságot; 4. a vékonyak kicsinységet, kellemes érzést, közelséget; 5. a hosszúk tágasságot, lankadást, jövő időt; s 6. a rövidek keskenységet, gyorsaságot ós jelen időt (56—-57. 1.). A 3. és 4. pontra vonatkozólag megjegyzi: «Talán ezen vastag és vékony hangok különbségeiből lehet kimagyarázni az egyes szinek különbségeit is, pl. barna, piros, sárga kellemetlen szinek, fehér, kék, zöld kellemesek?* A NSz.-ban épp úgy szerepel az előtét, közbetét, hátratét, mint a hogy KASSAInál láttuk, itt is átcsaphatnak szóképzés szerepével mély hangok magas hangokba és viszont, mint ér: ár, csap : csép, vág : vég s ezt a szótár belső hajlításnak nevezi; itt is megváltoztathatják nemcsak a gyökérbeli, hanem a szóbeli mássalhangzók is eredeti helyüket, mint ereszt és észter, kürt és türk, világos és vigályos, szájók és szajkó; itt is visszára fordulhat a gyökszó, mint bill-eg : lib-eg, gyík kígy-ó, tév: vét stb. A NSz.-ban is meg van engedve, hogy minden hang mindenféle más hanggal váltakozhassak, torokhang foghanggal, ezek meg az ajakhangokkal, vastag magánhangzó vékonynyal stb. stb., aszerint a mint szófejtés szükségesnek tartja; itt is vannak díszítő, henye hangok, a melyek csak arra valók, hogy a megszorult szófejtőt kisegítsék a bajból. A szóképzés kótfélekép történik: belváltozás és hozzátétel által. Belváltozáskor semmi sem járul a szóhoz, hanem valamely hangja v. szótagja átalakul. Példa: a kar-gyökér a haraszt szó-