Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Szinnyei József: Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára 95
96 SZINNYEI JÓZSEF. palatális nasalisok jelölésére,*) s minket magyarokat legkevésbbó sem zavar az, hogy az s betűvel más nyelvekben az sz hangot szokás jelölni); hanem a ív betűt azért szeretném megtartani, mert az angolból mint bilabiális spiráns jelét ismerjük, meg is szoktuk, s mint szimbolikus jel alkalmasabb a /9-nál. Az utóbbi mellett az szólna, hogy ha azt alkalmazzuk, akkor a megfelelő' zöngétlen hang jelölésére magától kínálkozik a (p; ámde ez megmaradhat a w mellett is, épp úgy, a mint a/ mellett is ott van y helyett a j. Abban teljesen igaza van BALASSÁnak, hogy az d0 jel zavart okoz. hat, mert az olvasó könnyen kettó'shangzónak nézi; én sem tartom alkalmasnak, s helyette az " betűt ajánlom, a melybe a labializálás jele belé van olvasztva, s ennek megfelelően az a helyett a-t. Az osztják nyelvben előforduló «lateralis explosivák» (= BUDENZ l és l-je), a melyeket többféleképpen határoztak meg(v. ö. CASTKÉN, Ostj. Spr. 6; VOLOGODSZKIJ : "Suomi, II. jakso, VII. 3; AHLQVIST: Suom.-Ugr. Seuran Aikakauskirja I. 86; PÁPAI K. és MUNKÁCSI: NyK. XXVI. 10, 11.) PAASONBNnek levélbeli szíves értesítése szerint Szurgut vidékén spiráns í-hangok, az előbbi zöiif gós, az utóbbi zöngétlen; már most, minthogy több spiráns jelölésére görög betűket használunk, a zöngés spiráns í-hang jelölésére a A-t, a zöngétlen jelölésére a kis kapitális ^i-t ajánlanám. (A /í-t BUDENZ is használta a Szóegyezésekben). Mint ebből látszik, nem vagyok egy véleményen SziLASival, a ki (FUF. I. 222) a görög betűket, valamint az oroszokat is, kiküszöbölendőknek tartja, kivévén az 7)-t, a melyet a latin n-től való csekély eltérése miatt nem akar a görög betűk közé sorolni, meg a j-t, a melyhez hasonló a latin abéczében is van (holott ha következetes akarna lenni, e helyett az x-et, a másik helyett pedig a latin n-hez még hasonlóbb y-i ajánlhatná). A kis kapitálisokat szintén kiküszöbölendőknek tartja, mit BALASSA is; s megvallom, hogy eleinte magam sem igen tudtam velük megbarátkozni, de jobban megfontolván a dolgot, mégis alkalmas betűknek tartom őket, mindenesetre alkalmasabbaknak, mint azokat, a melyeket a zöngétlen modiák jelölésére SZILASI ajánl (b, d, gw stb.), mert az utóbbiaknál gyakran két mellékjelt kell alkalmazni (pl. £<,</<, g^, a mi bizony inkább tarkítja a szedést ós nehezíti az írást meg az olvasást, mint akis kapitálisok. Azt sem tartom szerencsés gondolatnak, hogy SZILASI a gutturalis magánhangzók mellékjeléül a fölfelé nyitott félkör helyett a balfeló irányuló nyílhegyet akarja alkalmazni, mert ebből többféle alkalmatlanság *) Természetes dolog, hogy lényegtelen typografiai eltéréseket meg kell engedni; így pl. nem tartom bajnak, ha az r) helyett a hozzá hasonló y betűt használják.
