Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Balassa József: Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára 82

FONETIKUS ÍRÁS A FINN-UGOR NYELVEK SZÁMÁRA. 85 mnoöprstu ü v z. Ezek közül az a az olasz vagy német nyilt rövid a-t jelenti; az a az egészen nyilfc e; az s a magyar sz; a többi jel körülbelül megfelel a magyar hangértéknek. Más betűsorból vett jelek : 1. a nagy betű (Kapitálchen) a zönge hiányát jelöli az illető hangban (tehát ú. n. zöngétlen médiát), pl. B, M, Z zönge nélküli b, m, z-t jelöl. 2. görög betűk: fi zöngés bilabiális spiráns, <p ugyanaz zönge nélkül, S zöngés interdentalis spiráns (angol lágy th), ő- ugyanaz zönge nélkül (angol kemény th), y zöngés mediopalatalis spiráns, y ugyanaz zönge nélkül (német ach). Minthogy a görög nagy betűket nem használják az átírásban, nem is jelölhetők meg e spiránsoknak zöngétlen médiái. Egyéb okból is jobb volna a zöngés hangoknak zöngétlen változatát nem külön alakú betűvel, hanem mellékjellel különböztetni meg, pl. a betű alá tett vonással: b, d s ez esetben a nagy betűk más czélra volnának használhatók. A görög betűk közül használják még a következőket: e nyilt e. a a lapp a jelölésére. co a svéd zárt o ebben bo, ro. p uvularis r. 7] a gutturalis hang (= y); zönge nélkül: H. (/> a labiális rezgőhang; zönge nélkül: W. 3. Más bettírendszerekböl vett jelek: orosz á a gutturalis l. « ÍI rezgés nélküli r. $, z magyar s, zs. "fc, alveolaris r egyetlen rezdülettel. á magyar a. 3 közös jele egy meg nem határozható magánhangzónak. 8 közös jele egy magashangú magánhangzónak. 8 « « egy mélyhangú magánhangzónak. Egyes betűket megfordítva a következő jelekhez jutottak: w a svéd és norvég u ebben hus (== ü) a megfordított i, 9, v tökéletlenül képzett magánhangzót jelöl; az o pedig közös jele a zöngétlen magánhangzóknak. A betű megcsonkításával (o, ö) jutottak a nyíltabb o, ö jelöléséhez Az új jelek alkotásának ezt a módját nem helyeselhetjük; az ilyen csonka betű nem szép, az olvasást zavarja, s mivel a többi betű is könnyen elkop-