Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 77 térítések történetéből meríthetünk. Az orosz Pravoslavnoje missionerskoje obscestvo pl. úgy téríti a mi nyelvrokonainkat s a török fajú népeket, hogy a térítők kezébe adja a terítendők nyelvére lefordított Újtestamentumot,, vagy legalább MÁTÉ evangéliumát s néhány legendát. SZT. ISTVÁN, a zűrjének XIV. századi térítője zűrjén nyelvre fordított vagy fordíttatott egyes liturgikus könyveket, s e munkájánál használt cyrill-betűk közé felvett zűrjén írásjegyeket is (v. ö. KARSKIJ, Ocerki. slavj. kir. paleograíii, Varsó 1901, 381. 1.). CYRILL és METHOD is tehát bizonyára kész, Konstantinápolyban készített szláv fordításokkal jött hazánkba, s a szláv nyelvtudomány megpróbálkozott annak a kérdésnek a megfejtésével is, hogy milyen fogalmazású lehetett a CYRILL és METHOD hozta fordítás. A ma meglevő óbolgár nyelvemlékek alapján állíthatjuk, hogy CYRILL és METHOD magukkal hozhattak egy lectionariumot az evangélistákból s néhány más, az isteni tisztelethez szükséges liturgikus könyvet, a melyekben zsoltárok, egyházi énekek és imák lehettek (JAGIC, Zur Entst. I. 17, 18.). Az óbolgár nyelvemlékek ez állítást megerősítik. A ma ismeretes 4 óbolgár evangéliumfordításból kettő evangeliarium (aprakos-evangelion), ezek az Assemanova evangjelje és a Savina kniga. Mindkettőben a négy evangélistának nem teljes s nem is a szokott sorrendben megírt szövege található, hanem csak egyes válogatott, lectiós részek az evangélistákból, a melyek ünnepek, vasárnapok szerint vannak elrendezve. Ha már most az evangeliariumokat pl. a Cod. AssEMANis-t összehasonlítjuk a legrégibb orosz OsTROMiR-fóle evangeliariummal, a két fordítás egyező részeiből következtethetjük, hogy a CYRILL-fordította lectionarium terjedelemre alig külömbözött az Assemanov evangjeljetől (JAGIC, Zur Entst. 1.18.). Az óbolgár evangélium-fordítások közt azonban van két teljes u. n. tetraevangelion is. E két teljes evangélium-fordításról (Codex Zographensis és Codex Marianus) ki van mutatva, hogy azokat a részeket, a melyek már a CYRiLL-féle lectionariumban le voltak fordítva, az új, teljes fordításba egyszerűen beillesztették (v. ö. JAGIC, U. O.). A meglévő óbolgár nyelvemlékekből tehát egészen biztosan következtethetjük, hogy a két testvér hazánkba görögből fordított szláv evangéliumi részeket hozott. E nyelvemlékek közt a legrégibb fogalmazást az Assemanov evangelistar tartotta fenn ; amia fordítások nyelvét illeti, hangtanilag a legtisztább a Zographos-