Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 69 szerint német területen 9 ilyen helység mutatható ki) és «ad Quartinaha» (v. ö. OESTEKLEY-nél Schwarzenbach alatt). A helynevek keletkezése története szempontjából a Kr. u. 5—8. század közt alakultak volna a -berg-ge\ ellátott helynevek, s ide való a Conversio adatai közül az «ad Termperhc* (v. ö. OESTEELEY: Ternberg alatt). — Végül a Kr. u. VIII—XII. században alakulnak a -burg és a kirchen-nel ellátott helynevek. A -burg végű helynevekhez tartozik a mi adataink közülla, Mosapurc (v. ö. OESTERLEY: Moosburg alatt), a melyről a 864 táján írt Conversio azt mondja, hogy «noviter Mosapurc vocatow. — A Conversio helynevei közül azonban kétségtelenül a legtanulságosabbak azok, a melyek kirchennel vannak képezve. E helynevek a következők: 1. ad Lindolveschirichun, 2. ad 'Wiedexeschirichun (OESTEELEY: Weitersfeld alatt), 3. ad Is&ngrimeschirichun, 4. ad Otacharesc/ímc/ww (v. ö. A magy. honf. kútfői: ad Deotacharesc/tmc/m?? és OESTERLEY: Otterskirchen alatt), 5. ad Beatusesc/n'ríc/mw, 6. ad Paldmuntesc/tmc/iim (OESTERLEY : Pallersdorf alatt), 7. ad Muzziliheschirichim (v. ö. LUMTZERMELICH: Deutsche Ortsnamen 5. ésJAGic: Zur Ents. 1.7.).*) — E -kirchen-ríel ellátott helynevek már most azért fontosak, mert bennük a nyűg. germ. *kirikn (; kirche) második, magánhangzók közti /í-ja átment a német k > eh hangmozdításon, jeléül annak, hogy itt ófelnémet nyelvet beszélő térítő papokról lehet csak a szó. E hangtani jelenség figyelembe vételével tehát mi teljesen aláírhatjuk JAGicnak azt az állítását, hogy az óbolg. npkKki (: templum) nem lehet pannóniai eredetű germán kölcsönvétel, a mint azt KOPITAR hitte (v. ö. Zur Ents. I. 82.), hanem jóval régibb a IX. századnál. Mi ez átvételhez csak azt jegyezzük meg, hogy WALAFRID STRABUS szerint Moesiában még a IX. században is gótul prédikáltak .(PAUL : Grundriss I. 408.), s e régi átvétel a szlávságnak a germánságnak ez ágával való érintkezésére vezetendő vissza (v. ö. ez ellen gót gudhüs : tempel). A Conversario helyneveinek vizsgálatából azt láttuk, hogy e helynevek közt vannak igen régi német helynevek. E helynevek nem adnak feleletet arra a kérdésre, hogy Dunántúl közvetlen a honfoglalás előtt volt-e német lakosság, s ha volt, milyen nyelvjárású német lakosság volt (v. ö. ASBÓTH, NyK. *) Pécs = WwaíMrchen csak ad Quinque basilicas alakban fordul itt elő.