Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

70 MELICH JÁNOS. XXX. 77.). •—• A -kirchen-nél képzett helynevek a k> eh alapján csak annyit engednek következtetni, hogy a helyneveket ófelnémet papok nevezték így. A k> eh hangtani megfelelés világítása mellett megfejthetjük a magy. Bakony erdő nevének is az eredetét, de nézetem szerint ez se volt német nép adta név. A Bakony-n&k ugyanis a neve = Bükkös, Buchenwalá s egy nyűg. germ. *bakabeli *baken-böl való. A germánok így hívták CAESAR: De bello Gallico Cap. VI. 10. szerint a svévek és a cheruscok közti erdőt («illi referunt . . . silvam esse ibi infinita magnitudine, qua? Bacenis appellatur»), s a Bacenis később is előkerül. OESTERLEY szerint «das fuldaische Land zwischen Frankén und Hessen» még 743-ban is Baconia (744-ben Bochonia, Boconia stb. v. ö. OESTERLEY: Hist. geogr. Wb.: buchen alatt). A magy. Bakony tehát az ófn. buoche, nyűg. germ. *baka, gót *böka (ebből szláv buky VONDRÁK, Altk. gr. 52.)-ból származó *baken átvevése. Nézetem szerint a frank uralom emlékeként frank lakosság nélkül maradt meg épúgy, mint a szlavóniai Fruska gora (= frank hegység, erdő, v. ö. középbolg. ([^K'k, ^P/RHÍKCKO/MS IIAÍMÍHM, <fypfc7ji, bolg. fruski, freg = franczia, LAVROV : Obzor 33, DANICIC : Ejecn. (j)poyrk), a mely frank uralomról (807 táján), de nem frank lakosságról tesz tanúságot (v. ö. JAG. : Zur Ents. I. 82, II. 10.). Ez a dunántúli frank uralom teljes magyarázatát adná a Bakony szóbeli A;-nak (muraközi szlovén bagunsko = bakonyi disznófaj), s azt hiszem, ez uralom emlékét ki lehet mutatnom keresztény terminológikus kifejezésekben is (v. ö. a pünkösd szó tárgyalását). Mindezekből már most kettőt állapítottunk meg: 1. Pannóniában CYRILL és METHOD előtt ófelnémet papság térített, a mely nyelvileg is osztrák-bajor volt (v. ö. az Euchologium sinaiticum tárgyalását, a hol megemlítem, hogy az óbolg. imák közt van ófelnémetből fordított szöveg); 2. a nem egyházi természetű helynevek nem tesznek tanúságot felnémet lakosságról, hanem pusztán frank (középnémet) uralomról. Az első kérdésre tehát úgy feleltünk, hogy a Duna mindkét partján, Moráviában és Pannóniában, CYRILL és METHOD ideérkezése előtt német papság térítette keresztény népek voltak hazánkban. A második kérdés, milyen nyelvűek voltak e népek. E kérdés szorosan összefügg a harmadikkal, azzal t. i., milyen nyelven hirdette CYRILL és METHOD az Isten igéjét; egy volt-e az az általuk magukkal hozott szláv fordítások nyelvével. E kél kérdés annyira