Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IX. 1

6 MUNKÁCSI BBENÁT. a természetben egymástól végtelen távolságra s ellentétesen helyezkedett eget és földet külön váltaknak, fönt és alant levőknek fogta fel, miután e két világjelenségben külömböző sajátságaik szerint férfit és nőt, illetve atyát és anyát ismert föl, egy fokkal tovább fejlődött: a haladottabb társadalmi rend szerint e két különnemű személyt emberi módra összepárosította, férj és feleség visszonyába hozta, sőt áthelyezte a nőt férje lakába, mi által a Földanyából égi asszony, a Tgrém-a. tyán ak megfelelő Tqrémanya('San-Tqrém GONDATTI 8, 28, 33; KV. Törém-íök: TopMtqyK'b INFANTJEV III : 571; KO. Turum-es PÁPAI KÁEOLY; 10. Tűrém* ayka PATKANOV Irtysch-Ostj. I : 102.) lett. Az irtisi-osztják népköltésben az ily szoros frigyre lépett Turém-&ty& és Tűrém-anya, gyakran mint egység szerepel: Tűrum jigemen, Türum aykemenna ega pártáimén «T. atyánk, T. anyánk egymásnak rendelt bennünket)), mondja a regében a férjet kereső bagolybőrbe öltözött fejedelmi leány (Irtysch-Ostj. II : 40.), Türum jigem, Türum ankemna pagát evejat ent part aj em «T. atyám, T. anyám nem rendelt számomra gyermeket (u. o. II : 102.) panaszkodik egy mesehős, ki felgyújtja hambárait, hogy füstjök figyelemkeltésül «T. atyához, T. anyához» (Türum jigem, Türum aykema), vagyis az égbe szálljon (u. o.). Ennek a földi hónából égbe emelkedett női istenségnek, mint Tqrém-anyának külön neve: 'Sis, melynek a vele párosan szereplő Sorni-Kivorés, illetve KicorésSorni név díszjelzőjével szintén vannak Somi-'Sis és 'Sis-Sorni «A.T&iDj-'Sié»,illetve Sor nig'Sié «Arany-'Sié» változatai. Maga a sis szó voltakép.«kedves, édes teremtést» jelent (AHLQvis-rnál: ÉO. süsi «hold, lieb»), mely értelem kitetszik a lozvai nyelv ily összetételeiből oqykh-siékwé «mamuska, édes mama», jái-siskwé «atyuska», pü-siskwé «fiúcska», oqj-éiékwé «leányka», törém-éiskwé «jó istenke» s az efféle Önálló használatból, mint: sqmtal katép saw yumikém, qstal mailép saiu sisém «erőtlen kezű sok emberkém, gyönge mellű sok kedveskóm (magzatkám»; II: 37.), siskét, manér vasén «kedveském, mit láttál?» (II : 289.). Jelentésmegszorítással e szó jelenthet egyrészt ((magzatot, gyermeket'), pl. az ének e kifejezésében: akw'gntér sdt sis taiv re%ti «egy mehbeli hét magzatot fog ő szülni)) (I : 103.), más. részt a pelimi vogulságban «anyát» (pl. sisém «anyám»), úgy mint a magyar népnyelvben is ides «édes anyát». Ugyané éis «anya»