Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 67 Zur Ents. I. 25, 26, 27. és Starine XII. BACKI czikke). A német papsággal való viszálkodást nem akarom itt elmondani, az érdeklődőt JAGIC művére utalom. — CYRILL 869 február 14-én halt meg Kómában, s ott temették el, METHODot pedig 885 április 6-án ragadta ki a halál az élők sorából nagy morvaországi működése közepett, s nem tudni, hol temették el (Velehrad vagy Ungarisch-Hradisch, JAG. Zur Ents. I. 38, 46.). — 24-—25 évi idő az, a mit a szláv térítők hazánk területén eltöltöttek. METHOD halála után tanítványai, kik közül névszerint is ismeretesek: GORAZD (a ki morva eredetű volt, de a kiről nem tudni, vájjon METHOD halála után elhagyta-e hazánkat, JAG. Zur Ents. I. 159.), CLEMENS (minden valószínűség szerint délszláv, még pedig bolgár származású volt, JAG. Zur Ents. I. 62.), LAURENTIUS, NAUM, ANGELARIUS, a nagymorva birodalmat elhagyták, s Bulgáriába, BORIS-MIHÁLY fejedejemhez vonultak, a hol barátságos fogadtatásra találtak. E tanítványok közül CLEMENS működéséről tudunk legtöbbet, a ki levonult Maczedóniába, s itt fejlesztette tovább az óbolgár irodalmat (v. ö. JAG., Zur Ents. I. 59. s köv. 1.). Arról azonban, hogy e tanítványok a Duna-Tisza közén, vagy a mai szerb Belgrád tájékán működtek volna, a mely városban a bolgár fejedelem BORITAKANOS (Bopitáxavos, második részében talán tápxavog = tárkány, csuv. tarchan, targan, ZOLOTNICKIJ : Korn. cuv. rus. slov. XXII. melléklet, 272. s v. ö. még hogy CONST. PORPH. 6 pooXiaí zapxoivoc, is előkerül) nevű alattvalója volt a vár parancsnoka, semmi szó sincs a kútfőkben. Minden jel arra mutat, hogy CYRILL és METHOD nem jöttek készületlenül Morvaországba; KOSTISLAV azért kért térítőket a byzanczi császártól, hogy e térítők szláv nyelven hirdessék az Isten igéjét népe közt. CYRILL és METHOD tehát tudták még Konstantinápolyból való elutazásuk előtt, hogy mi lesz a feladatuk Moráviában. Szláv nyelven kellett a két testvérnek az új hazában hirdetnie az Isten igéjét s így egész biztosan állíthatjuk, hogy e hirdetéshez szükséges néhány kész szláv fordítást is magukkal kellett hozniok. Milyenek voltak e fordítások, látni fogjuk. Itt csak azt emeljük ki, hogy az óbolgár nyelvemlékek szókészlete történeti fejlődésénél első fontosságú dolog, hogy a szókészlettel be lehet bizonyítani, hogy CYRILL és METHOD hazánkba kész szláv fordításokat hoztak. S e pontnál mindjárt három fontos kérdésre kell megfelelnünk. Az első kérdés : volt-e hazánkban CYRILL és METHOD 5*